Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁJ ÉS TELEPÜLÉS - Bárth János: Irtás és település. Gyimesi erdőirtó egyezségek és a Tatros-völgyi településterület növekedése

gyimesi csángó telepekre vonatkozó 18. századi levéltári adatokból még nagyon keveset tártak fel a kutatók. így nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a Gyimesben tanyát építő székelyföldi és moldvai magvar családok kötődtek-e és milyen mértékben korábbi lakhelyükhöz? Gyimesi tartózkodásuknak volt-e ideiglenes, az emberi élet vagy az esztendő valamely időszakára korlátozódó szakasza? Kétségtelen viszont, hogy a napjainkban létező gyimesi tanyák többségét olyan csángók hozták létre a 19. és a 20. században, akiknek közvetlen elődei már Gyimesben laktak. Legtöbbször korábbi szállásokat alakítottak át állandó lakóhelyekké. Más szóval, a lakott településterület előrehaladása, terjedése a szállás szerepű telephelyek közbeiktatásával történt. Következésképp, a gyimesi szórványtelepülés nagyobb részét alkotó „újabb", 19-20. századi tanyák életében, sorsában mellőzhetetlen a tartozéktelepülésnek nevezhető állapot időszaka. 2. A településterület előrehaladása, a gyimesi csángóság területi terjeszkedése erdőirtások révén valósult meg. Az irtott kaszálókon és az erdőből elhódított magánbirtoklású legelőkön szállások keletkeztek, amelyek a népes családok osztozkodása révén néhány évtized múlva állandóan lakott tanyákká alakultak.

6 Az új tanya tulajdonosának rendszerint szüksége volt új szállásra, amelyet újabb irtással valósított meg. A szállás - tanya - szállás - tanya sorrendű településfejlődési láncolatban nélkülözhetetlen mozgató elemnek számított az irtás, amelynek jogi feltételei még nem kellően tisztázottak Ki végezhetett irtást, kinek az engedelméből? Hogyan változtak az irtás feltételei az újkori évszázadokban? Milyen lett az irtott terület jogállása? Az irtások esetében tartósan különbözött-e a tulajdon és a birtok, illetve a tulajdonos és a birtokos? Milyen történelmi változások, hogyan mosták el a különbségeket? Ha nem az erdők tulajdonosai irtottak, hogyan, miféle vállalkozók munkája révén valósult meg az irtás? Volt-e szerepük a tartós bérleteknek az irtások, a szállások és az állandóan lakott hegyi tanyák szaporodásában? 3. Gyimes területét a 18. században és a 19. század első felében többnyire különböző csíki faluközösségek birtokolták. A gyimesi havasok tulajdonosainak sorában élen járt a Szentmiklóssal és Borzsovával közös egyházközséget alkotó Szépvíz helység „mixta communitása". Benkő Károly 1853. évi tudósítása szerint Szent-miklós 1/5. Borzsova 1/5, Szentmihály 1/5, Szépvíz pedig 2/5 részt mondhatott magáénak Gyimes hegyeiből és völgyeiből.

7 A Gyimes keleti végén elterülő Bálványos havasát az ún. Szent Péter „egyházmegye" falvai: Várdotfalva, Csobotfalva, Csomortán, Tapioca birtokolták. A faluközösségek mellett a 18. század második és a 19. század első felében Gyimes tulajdonosainak sorában „privátus famíliák", vagyis különböző székely falvakban lakó nemes családok is akadtak. Sajnos, Szépvíz, Szentmiklós. Borzsova és Szentmihály gyimesi „birodalmának" kezdetei az idők homályába vesznek. Nem tudjuk, mikor és hogyan jutottak hozzá ezek a falvak a moldvai határig húzódó havasaikhoz. Az sem világos, hogy mit jelentett a közös egyházközségbe, a „szentmiklós megyéjébe" tartozó három falu: Szépvíz, Szentmiklós és Borzsova sok nem bizonyították a havasi tartozéktelepülések több évszázados jelentőségét a havasalji falvak népének gazdálkodásában. - Bárth J 1998. 6 Vö.: HoferT. 1972/a. 35. 7 Benkő K. 1853.63.. 97. 150