Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

„VÍZENJÁRÓK" - Szilágyi Miklós: Egy Szeged környéki halászszerszám történetéhez és táji kapcsolataihoz

a módját a következőképpen jellemzi Herman Ottó: „a vetőhalászat A-szerü borításra törekszik, tudva azt, hogy a hal nem tud függő irányban leszállani, tehát rézsünt, oldalt-lefelé menekül s mentehetetlenül a hálóba kerül, ha ez súlyozásánál fogva gyorsabban süllyed, mint ahogyan a hal úszni bír".

5 Az e csoportba tartozó kör alakú, körben ólomsúlyozással ellátott hálók különböző típusait megtalálhatjuk magyar területen is, s e típusok analógiáira külföldön is bőséges anyag áll rendelkezésre. A vetőhálók tipológiai vizsgálatában Jankó János idevonatkozó véleményét kell alapul vennünk. A viszonylag gazdag összehasonlító anyag felhasználásával a világszerte használt, általa ismert hálóknak négy jól elkülöníthető típusát állapította meg: 1. A legegyszerűbb formán, amit Herman Ottó után rác formának nevez, sem táska, sem összehúzó zsineg nincs. 2. A Herman Ottó által rokolyahálónak nevezett formát az oldaltáskák jellemzik, amiben a hal fogva marad. A lényeget tekintve ez nem sokban különbözik az első csoporttól, s azzal összevonható, ha tekintetbe vesszük, hogy a nagy méretűnek jellemzett „rác formákat" is készítik táskákkal, s egy indiai vetöháló a példa rá, hogy kisebb méretűek is készülnek táska nélkül. 3. A nálunk is elterjedt, összehúzó inakkal bíró pendelháló - Jankó véleménye szerint - az előzőekben jellemzett ősi típusnak nyugaton ésszerűsített formája, mely kelet felé csak Magyarországig terjed. 4. A számunkra teljesen érdektelen krimi vetőhálót Jankó János is helyi alaknak tekinti.

6 A százma nevű vetőháló - amint azt a következőkben látni fogjuk - az első, illetve második csoportba sorolható. A százma Nyíri Antal adatközlője szerint dunai háló. Ott látta használni Váradi Imre szentesi öreghalász, és hazatérve magának is készített. Nyíri a háló leírásában csak a szóbeli közlésre támaszkodhatott, s így az adatai eléggé hézagosak. A következőket tudjuk meg a hálóról. A százmán körös-körül 600 ólomgolyó található, míg a pendelhálón 200-250. Magassága három öl. Belül húsz-huszonöt buggyos zacskó van, minden tíz szemre felkötve a buggy. A következőképpen halásztak vele: két ember ült a deregje (csónak) két végén, a háló egyik része a csónak peremére volt akasztva, a másik része pedig a fenéken haladt. Elhúzták mintegy száz méterre, majd a felső részt egyszerre kiakasztották a csónak peremén lévő szögekből, s az ólmosín lement a fenékre. A buggyában fogta meg a halat, s amikor benne volt, felhúzták, kihúzták a parthoz a hálót.

7 A magyar analógiákat vizsgálva kiindulhatunk Nyíri Antal véleményből: a százma azonosítható a Herman által közölt ún. rác pendelháló\a\. melynek ugyan buggya nincs,

8 s a Jankó említette buggyos rác pendelhálóval,

9 mely vetőhálókat 4 Lagercranlz. S. 1950: 116-128. 5 Herman O. 1887:229. " Jankó J. 1900:458-459. 7 Nyíri A. 1948: 58-59. "Herman O. 1887: 332-333. 9 Jankó J. 1900:444. 128