Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár
1912-ben, vásárlás és öröklés révén, a vadkerti Font családnak már hat tagja rendelkezett 100 holdon felüli birtokkal Bócsán, a Gáspár családban viszont aprózódott a korábbi öt nagygazda-birtok: két 100 holdon felüli birtokos maradt. Zöldhalmon növelte birtokát a csongrádi származású Greskovics Pál (1144 kat. holdra!), új birtokos a kiskőrösi Sárkány Kálmán (713 hold homoki erdőt vásárolt!), a soltvadkerd Eifert Pál (114 kat. hold), Kaczenbach Péter (120 kat. hold), és Lang Lajos (181 kat. hold), a szeged-felsőtanyai Kordás Mihály (225 kat. hold), a félegyházi Móczár Mátyás (102 kat. hold), Gauzer János, a kalocsai takarékpénztár igazgatója 1191 kat. holdat birtokolt, amelynek 9/10-ed része erdő volt - föltehetően a Fischer-birtoknak az a része, melyet még nem parcelláA bócsai római katolikus plébánián csak 1920 októberétől folyt keresztelés, esketés és temetkezés. Említettük, hogy korábban a Bócsa és Tázlár pusztán lakók egyházi szolgáltatásait a vadkerti plébánia látta el. Miután a kalocsai érseki hivatal megvásárolta és kápolnának, plébániának alakíttatta át a tázlári Beniczkykúriát, 1906. október 1-től Tázláron önálló plébánia létesült. 10 3 1872 és 1906 között Kis- és Nagy-Bócsa közigazgatásilag Tázlárhoz tartozott, ezért az egyházi anyakönyvben Bócsa puszta lakóit is tázlárinak jelölték — bár a lelkész sok esetben Tázlár-Bócsát jegyezte be lakóhelyül. Amikor Tázlár puszta benépesedését az egyházi anyakönyvek nyomán vizsgáltuk, ily módon az 1878-1906 között Bócsára irányuló migrációra is fény derült. 10 4 Az 1906-1920 közötti évekből, a házasulok anyakönyvét választottuk adatforrásul, melyben a tázlári plébános már rendszeresen megjelölte a házasfelek lakóhelyét. zott. 10 2 A pusztán megtelepülök származása A bócsai házasulok származása 1906-1920 között Mélykút, Soltvadkert Kiskunfélegyháza Szeged Kistelek, Kiskunmajsa Jászszendászló Kecskemét (Bugac és Monostor is) Alpár, Tázlár Kecel, Péterréve Hódmezővásárhely, Kiskőrös, Rém 7 6 5-5 4-4 3-3 13 12 10-10 14-14 1912. évi Gazdacímtár. Bp. 1912. 518. 10 3 Tázlár, Rk. plébánia. História domus. 10 4 JUHÁSZ Antal 1995. 51-52. 67
