Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár
nár József (14.) és a vadkerti Font család tagjai (Imre a 15., Ádám a 18.). 9 1 A földbirtokos nemesek helyébe mezóvárosi cívisek, zsidó vállalkozó, birtokszerző városi orvos és sváb nagygazdák léptek. Az 1895. évi gazdacímtár Tázlár nagyközség területéről 51 száz holdon felüli birtokost és haszonbérlőt sorol fel. Közülük ismereteink szerint az alábbiak voltak bócsai birtokosok: 9 2 A gazdaság területe (kat. hold) A birtokos neve szántó kert rét szőlő legelő erdő nádas adómentes összesen Bagi László 345 1 120 1 290 9 766 Beretvás Bálint 102 1 22 30 2 157 Brada Pál 0 451 451 Faragó József 210 1 22 131 45 4 1 414 Farkas Imre dr. 300 70 1003 1373 Fischer Sámuel 796 612 3 985 566 5 489 3456 id. Font Imre 227 4 101 3 388 0 5 74 802 if). Font Imre 45 29 32 47 2 28 183 Font Jakab 48 65 5 50 1 8 177 Gáspár András 45 10 1 29 40 5 21 151 id. Gáspár Imre 75 1 18 32 48 142 316 Gáspár János 46 1 17 2 16 32 45 159 Gáspár M. Pál 21 2 22 20 41 37 143 Gáspár Sámuel 64 3 103 36 47 25 97 375 Molnár József 98 2 91 2 254 604 33 59 1143 Straszburger Manó 145 105 20 67 145 14 20 516 Szappanos Elek 351 3 225 350 560 12 276 1777 Tázlár község legnagyobb birtokosa az 1890-es években Fischer Sámuel bajai kereskedő, aki a Redl-családtól vásárolt, Nagy-Bócsa déli-délnyugati részén fekvő birtokon fejlesztette a meglévő majort és intenzív marhatenyésztést folytatott. Birtokán 1895-ben 289 szarvasmarhát, 36 lovat írtak össze és a gazdaságban 25 cselédet foglalkoztatott. A legtöbb adót fizetők listáján először 1877-ben szerepel harmadikként, majd 1887-ben és 1894-ben a 4. helyen. 9 3 Szappanos Elek kecskeméti cívis (felesége Mester Julianna) 1892-ben vásárolt Nagy-Bócsán 1777 kat. holdnyi birtokot. Földje a Sigray-család birtokainak egy 9 1 Forrásaim: Tázlár község 1887. évi képviselőtestülete és Kimutatás Tázlár községben az 1894. évben azon legtöbb adót fizetőkről, kik az 1895. évben a képviselő testület tagjai lesznek. Tázlár községi közgyűlési iratok. 9 2 A magyar korona országainak gazdacímtára. Bp. 1897. 240-241. 9 1 SZABADI Pál: Tázlár, 1997. 57. Forrásai a községi jegyzőkönyvek. BKMÖL 385. 58
