Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

Tázlár az alábbi puszták közigazgatási egységbe szervezése révén alakult:

8

9 Tázlár 10 506 kat. hold Nagy-Bócsa és Zöldhalom Kis-Bócsa Kötöny Harka 6 755 5 097 17 463 6 744 46 565 kat. hold Az egyesített puszták területe megközelítette vagy elérte több alföldi mezőváros határának nagyságát. E hatalmas területen 1872-ben 151 házban csak 1398 ember élt. Az új község népesebb határrésze Nagy-Bócsa volt, ahol az egyházi sematizmus abban az esztendőben 570, míg Tázlár pusztán 250 lakost regisztrált.

9

0 Nem tudni, miért éppen Tázlár lett a község központja és névadója. Föltehető, hogy központi fekvése (1. 4. ábra) és/vagy valamelyik földbirtokos érdeke szólt mellette. Település-sűrűsödés vagy valaminő falumag addig egyik pusztán sem jött létre. Sajátos, hogy Tázlár első középülete, a községháza épp Bócsán épült. Tázlár puszta településtörténetét külön fejezetben tárgyaljuk. Az emlékirat arról is tájékoztat, hogy a község területén az 1880-as évek elejéig csak nagybirtokok voltak, ahol főleg szarvasmarha- és juhtenyésztés folyt, s öt-hatezer juh járta a homokos legelőket. A nagybirtokok parcellázása a nyolcvanas évek elején indult. Kutatásaink szerint több nemesi birtok eladása már az 1870-es évek végén elkezdődött. A Redl-család földbirtokát részben Bagi József csongrádi cívis, részben Fischer Sámuel bajai zsidó kereskedő vásárolta meg. A 19. századvégi térkép Redl báró egykori majorjánál már Fischer Sámuelt jelöli birtokosként. 1892-ben vett Bócsán tekintélyes birtokot Szappanos Elek kecskeméti cívis. Tázlár 1887. évi virilis képviselői közül Bagi János, Fischer Sámuel, Beretvás Sigray Teréz, dr. Farkas Imre halasi orvos, Greskovics Pál és gróf Bethlen Béla voltak bócsai birtokosok. 1894-ben a 20 fős községi virilis-listán Bócsáról az alábbiak szerepeltek: Fischer Sámuel a 4. legtöbb adót fizető, dr. Farkas Imre (5.), Szappanos Elek (6.), Bagi László (8.), idős Greskovics Pál (10.), Bagi Gerőné (11.), Mol8

9 Galgőczy Károly 46568 kat. holdnak tünteti fel az öt, Tázlár néven egyesített puszta területét (1877. 278.). Ez mindössze 3 kat. holddal tér el a hitelesnek tartott helyi emlékiratban megjelölt területtől. 9

0 A kalocsai egyházmegye sematizmusa 1872. évről, Kalocsa, 31. A puszták eladása, új birtokosok 57