Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

Schváb Jakab és a csongrádi Bagi (a kat. térképen Baghy) József.

4

6 1881-ben és 1887-ben Schváb Jakab 1., Bagi József 2. volt a legtöbb adót fizetők tázlári virilisjegyzékén, megelőzve gróf Vigyázó Sándor több mint 2500 holdas Kötöny pusztai földbirtokost és a halasi Hofmeister Illést és Józsefet.

4

7 5. ábra. Tázlár puszta dűlői az 1879. évi kataszteri térképen. Szerkesztette Juhász Antal, rajzolta Kratochwill Mátyás 1879-ben az ún. Felső dűlőben, Bócsa puszta szomszédságában kiépített új majornak Bagi József és Schváb Jakab, a Nagymenő dűlői volt Kubinyi-gazdaságnak pedig egyedül Schváb volt a birtokosa. 1895-re a Schváb-birtok öröklés révén megosztódott Gyula és Imre - az emlékezések szerint testvérek - között. Tázláron 4262 kat. holdat bírtak, ám Schváb Imre Péteri pusztai földjével együtt birtokuk meghaladta a hatezer holdat. A , ,paras^tbáro' - na k Tázlár község Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében kataszteri térképe. 1879. Felvette Lohota Adolf mérnök. A 34 szelvényt tartalmazó színes kataszteri térképet Szabadi Pál helyismereti kutató mentette meg, ma a Thorma János Múzeum (Kiskunhalas) őrzi. 4

1 Kimutatás Tázlár község legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagjairól 1881. és 1887. évből. A kimutatásokat Szabadi Pál szívességéből tanulmányoztam. 35