Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

A lakosság vallás

a 1848 1857 1865 1872 római katolikus 113 54 53 140 evangélikus 10 45 79 70 református 9 60 27 40 Összesen 132 159 159 250 Az uradalmakban alkalmazott cselédség, különösen a haszonbérlő kertészség a korszak mezőgazdasági munkásságának viszonylag mozgékony rétege. Valószínű, hogy a népmozgások a birtokosok változásával, új major építésével is összefüggnek. Tázlár eszmei község szervezése. Új birtokosok a pusztán. 1872. augusztus 30-án, a 19031/1872 számú belügyminiszteri rendelettel Tázlár, Kisbócsa, Nagybócsa, Harka és Kötöny puszta egyesítése útján Tázlár néven önálló közigazgatású nagyközséget szerveztek. A 46568 kat. hold területű új községnek sem spontán szerveződő, sem mesterségesen létrehozott központja, falumagja nem volt, népessége nagyrészt majorokban, kisebb részben gazdatanyákon élt. Tázlárra központi fekvése alapján eshetett a felső hatóság választása. Az 1871 után szervezett hasonló közigazgatási egységeket eszmei községnek nevezi a településtörténeti szakirodalom.

4

4 Az eszmei községeket uradalmi pusztákból alakították ki. Célunknak megfelelően Tázlár pusztára fordítjuk figyelmünket, mivel Bócsa betelepülését külön fejezetben tárgyaljuk, Harka és Kötöny sorsát pedig csak érintjük, mert kívül esnek kutatóterületünkön. Az eszmei község faluvá szervezésére az események időrendjét követve visszatérünk. 1860-61-ben Benitzky József és Kubinyi Ferenc majorján kívül az alábbiaknak volt tanyás gazdaságuk: Benedikt János, Brunoi (?) István, Kovács István, Markos Péter, Nagy Ferenc, Szalai Antal, Tornyos Sándor, Veros (Vörös?) Pál.

45 A legnagyobb Szalai Antalnak a halasi határszél közelében fekvő tanyája volt. Kubinyi Ferenc a kecskeméti és a majsai útkereszteződésben másik gazdaságot kezdett kiépíteni, a Benitzky család pedig a majsai út menti buckákon szőlőt telepített. 1879-ben a Beniczky-major már a kalocsai érsekség, utóbb Ivánka Imre földbirtokos tulajdona, a Kubinyi-major báró Podmaniczky Levente, majd Bikády László birtokába kerül és új birtokos a pusztán a félegyházi származású 4

4 BENISCH Artúr 1940., BÁRTH János 1977. 733. 4

5 Forrásunk a II. katonai adatfelvétel Section 59. Col. XXXIV. jelzetű térképszelvénye. 34