Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 2. Egyházak, vallásfelekezetek, hitélet

Vallásfelekezetek A puszta neve Év Római katolikus Református Evangélikus Egyéb Megjegyzés Alsó-Péteri 1847* 1863 1879 1907 792 595 926 1 1 8 * nincs adat Szabad-Jakabszállás 1847 1863 1879 1907 ? ? p 1149 42 29 Szánk 1847 1863 1879 1907 256 369 461 2700 214 250 285 689 39 **1877: 283 ref. Szent-Imre 1848 1863 1879 1905 4 22 211 721 5 28 40 46 132 Szent-László 1847 1863 1879 1907 90 179 1015 2600 Tabdi 1848 1863 1879 1905 5 8 24 280 30 132 22 40 Tázlár 1848 1863 1879 1905* 113 45 158 1691 9 58 60 343 10 90 81 743 13 * Tázlár-Bócsa * A kalocsai egyházmegye sematizmusai az 1880-as évektől Bócsa és Tázlár fíliák népességét nem elkülönítve, hanem Tázlár-Bócsa név alatt tüntetik fel. ** Források: A Dunamelléki helvét hitvallású egyházkerület névtára az 1877-ik évre. Budapesten. Nyomatta Hornyánszky Viktor. 1877. 11., A Dunamelléki ev. ref. egyházkerület névtára az 1905-ik évre. Szerk. Adám Kálmán. Bp. 1905. 74., 150. A 20. század elején a puszták és önálló közigazgatású pusztaközségek (pl. Jászszentlászló, Orgovány stb.) népességének nagy többsége római katolikus vallású. Őket a reformátusok követik. A református felekezet azokon a pusztákon alkot számottevő tömböt, ahová a református törzsnépességű kiskunsági településekről (Kunszentmiklós, Szabadszállás) több telepes család költözött. Ilyenek Orgovány, Szánk és Móricgát. Az evangélikusok Kiskőrös és Soltvadkert közvet329