Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 1. A helyi társadalom tagolódása

Váry emlékezése teszi érthetővé, hogy az 1870-es években a felosztott Tázlár pusztán az Alsó- és Felső-dűlő birtokjogán Bagi József Schváb Jakabbal osztozott.

56

4 Bagi a nyolcvanas évek közepén birtokát már valószínűleg megosztotta Imre fiával, amire adójuk összegéből lehet következtetni. Kérdés, mi volt a háttere, motivációja annak, hogy az 1870-es években három tehetős csongrádi ember Tázlár és Bócsa pusztán jelentős birtokot vásárolt? Nincs ismeretünk ahhoz, hogy pontos választ adhassunk. De aligha tévedünk, ha a pusztabirtok vételét három körülménnyel magyarázzuk: 1) mind a hárman - Schváb Jakab, Bagi József és Greskovics Pál - tőkeerős és vállalkozó szellemű emberek, tudunk róla, hogy Baginak Csongrád határán kívül, Schvábnak Félegyháza Gátér pusztáján is volt földje; 2) a gyenge minőségű homokföldeket aránylag olcsón vásárolhatták és 3) a puszták 45-50 km-re, tehát kocsival egy napi járóföldre estek Csongrádtól. 63. ábra. Babenyecz István (1863-1942), Prónayfalva község törvénybírója 1912—1929 között. Archívfotó Szabadi Pál gyűjteményéből. A nyolcvanas évek közepén a képviselő-testület választott tagjai között találjuk a vadkerti Font és Gáspár család két-két tagját, a majsai Nagy Mártont, a csongrádi Faragó Istvánt, a szegedi földről települt Lázár Istvánt és Tanács Istvánt. írott és élőszavas forrásainkból tudjuk, mindannyian gazda vagy kisgazda szintnek megfelelő pusztabirtokkal rendelkeztek. 58

4 Tázlár község Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében kataszteri térképe. 1879. Felvette Zokota Adolf mérnök. A térkép a Thorma János Múzeum (Kiskunhalas) adattárában van. 311