Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 3. Szánk és Móricgát
református imaház és a halas-félegyházi országút közötti 12 kat. holdat vásárolta meg faluhely számára. 38 2 Sajnos Forczek Zoltán helytörténeti munkájából nem tudjuk meg, miért telt el ilyen hosszú idő a községgé alakulástól a végleges faluhely kijelöléséig és a telkek kiosztásáig. Valószínű, hogy az első községháza helyét roszszul választották meg. Régi tapasztalat, hogy a jelentős forgalmú út, a meglévő templom, imaház, iskola vagy csárda töltött be fontosabb település formáló szerepet. Szánkon - úgy tűnik — mindezeket kezdetben nem vették figyelembe. A házhelyek kiosztására az 1893. évi telekrendezés alapján került sor. Az 1960-as évek közepén idősebb lakosok emlékeztek rá, hogy a falu helyén homoki nyárfa és akácerdő terült el. Janó Ákos anyaggyűjtéséből ismerjük az első házak építőit és a hajlékok jellegét. A falu helyén és a 400 négyszögöles portán több szegényparaszt földbeásott kunyhóban lakott. 38 3 A házhelyek eladása és beépítése évekig tartott, s ez a folyamat összefüggött a puszták azzal egy időben végzett teljes felosztásával. Takács János (sz. 1887) apja 1899-ben hat beltelket vásárolt és ötöt rozzsal vetett be. Ezt mások is megtették. Takács 1907-ben vett portát magának, 1911-ben kezdett építkezni és 1914-ben költözött a házába, addig szüleinél laktak. Szánk osztadan pusztarészeinek kimérése 1893-ban, Móricgát még felosztadan részeinek birtokba adása 1896-ban történt. 38 4 Addigra sok kunszentmiklósi és lacházi gazda eladta redempciós jussát és ezáltal a pusztából való részesedés joga „idegenek" kezére került. Különösen nagy változásokra került sor Móricgát tulajdonviszonyaiban. 1887-ben a móricgáti közbirtokossági pusztának 333 részbirtokosa volt, 1893-ban pedig 290 részbirtokos szerepelt a nyilvántartásban és a hat évvel korábbiak közül csak 189 tartotta meg (!) redempciós járandóságát. Új részbirtokos lett a Bazsa, Csányi, Csontos, Fazekas, Forczek, Mihálovics, Mucsi, Lestár, Rácz, Szemerédi és Tápai család. 1894-ben egy pör miatt újabb kimutatás készült és abban már csak 37 résztulajdonos neve szerepelt. Legnagyobb részesedéssel Somogyi József szolnoki ügyvéd és Alexander László kunhegyesi mérnök rendelkezett — mindkettejüknek már 1879-ben volt Móricgáton részbirtokuk! —, és kívülük a jászszendászlai Tápai-testvérek, Forczek József, ifjú Rácz Ferenc, Rácz István és Szivák Imre ügyvéd vásároltak nagyobb értékű redempciót. Kézenfekvő, hogy fenti vállalkozók tőkebefektetésnek tekintették a redempciós járandóság fölvásárlását. A legtöbb pusztarészhez jutott Somogyi József és Alexander László 10-15 holdas parcellákra osztották a földet és azokat rövid időn belül értékesítették. A Szánkon redempciós földet szerző kunszentmiklósi gazdák többsége eladogatta pusztarészét - részint a nagy távolság miatt, részint mert másutt is volt 38 2 FORCZEK Zoltán - JANÓ Ákos 1977. 39-40. 38 3 JANÓ Ákos: Szanki településtörténeti adatok. 1960-1965. évi gyűjtés. TJM Adattára 16. 321. 38 4 JANÓ Ákos 1982. 23-34. A puszták felosztásáról a Szerző kutatásai és kitűnő gazdaságtörténeti elemzése nyomán itt csak rövid összegzést tartunk szükségesnek. 204
