Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 9 1. A kutatás tárgya és célja. Kutatási előzmények 9 2. A kutatás forrásai és módszere 14 II. A KUTATÓTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE TELEPÜLÉSI VISZONYAI A PUSZTÁK FELOSZTÁSA ELŐTT 19 III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG 30 A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái 32 1. Tázlár 32 Tázlár „eszmei" község szervezése. Úri birtokosok a pusztán 34 A puszta parcellázása 36 A község népessége. Prónayfalva faluvá válása 41 A népesség származása 43 Családi életutak, családfák 48 2. Bócsa 53 A puszták birtokosai és a földek használata 55 A puszták eladása, úri birtokosok 57 A pusztán megtelepülök származása 67 Családi életutak 76 3. Páhi 79 A puszták birtokosai és a parcellázások 82 A népesség származása 90 Szélmalmos Páhi beltelkeinek birtokosai 1896-ban 94 4. Csengőd 96 5. Tabdi 107 6. Kaskantyú 109 Telepes családok életútja 113 A kései községgé alakulás példája 115 7. Puszta-Péteri és Alsó-Péteri 117 A Péteri pusztai telepesek származása 119 A haszonbérlők gazdasági helyzete. Az önálló községgé alakulás 125 Családi életutak 128 8. Kömpöc 130 Kömpöc puszta telepesei 1879-ben 132 5
