Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 8. Kömpöc
8. Kömpöc A 18. század eleji birtokperek idején Szeged városa kénytelen volt a korábbi kun puszta legeltetéséért haszonbért fizetni. A Kiskunság megváltásakor (1745) Kömpöcöt Jászapáti váltotta meg, de már 1749-ben elcserélte az Egri Káptalannal Heves Iván pusztáért, így Kömpöc a káptalan birtokába került. 230 1760-ban három szegedi gazdatársaság göbölymarhái legeltek a pusztán, utóbb Félegyháza bérelte a káptalantól. 23 1 Az árendált pusztát legeltetéssel és kaszálással hasznosította. 1813-ban 800 holdat különített el kaszálónak, amelyet nyilas osztással adott haszonbérbe. 1816-ban 202 félegyházi birtokos 806 jugerum (hold) kaszálót bérelt 2-4-6, legfeljebb 20 holdas parcellákban, amiért 2912 forint árendát fizettek. 23 2 1835-ben és 1847-ben is 7 római katolikus vallású személy, föltehetően a csősz vagy pásztorember családja élt a pusztán. 23 3 Benépesedése, forrásaink szerint, a század közepén kezdődött: 1850-ben és 1853-ban Kömpöc pusztán már 146 lakost regisztráltak. 23 4 Bálint Sándor a Pallavicini uradalom 1852-ben elűzött dohánykertészeinek egy részét tekinti a puszta első megszállóinak. 235 Anyási dohánykertész családok kömpöci megtelepedése vitathatadan tény, de meggondolkodtató, hogy Majsán már 1850-51-ben hat, Kömpöcön lakó házaspár gyermekét keresztelték, amikor az uradalmi dohánykertészségek még léteztek. 23 6 Ismertek a kertésztelepek 1850. évi népszámlálási iratai, s az első kömpöci családnevek éppen nem dohánykertészekre utalnak. A Pallavicini uradalom dohánykertészségeinek felszámolása 1851 őszén kezdődött, 1851. november 28-án gyilkolták meg Algyőn a birtokos rendeletét kíméledenül végrehajtató Palásty József jószágigazgatót, és 1852-ben folytatódott a kilakoltatás. 23 7 Kömpöc puszta népesedése közvedenül ezt megelőzően, 1847-1850 között kezdődhetett. Az első telepesek között felbukkanó Apró, Róvó, Sávai családnév szegedi, a Rabi és Tóth kisteleki származásra utal. A Bálint Sándor közölte népi rigmusban felidézett Bárkányi, Martonyosi és Vetró családnév is jellegzetes szeged-felsőtanyai eredetről tanúskodik. 2» HORNYIK János 1927. 116. 23 1 RÁKOS István 1985. 208., FODOR Ferenc 1997. 131-132. 23 2 BKMÖL Kiskunfélegyházi Levéltár, Tanácsülési jkv. 1816. A 16. lap. 2. Fase. 7. No. 1. 23 3 Schematismus venerabilis cleri almae diocesis Vaciensis pro anno arrae communis 1835. Posonii. 99. U. az. 1847. 128. 23 4 KSH Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., 1857. és 1870. években. Bp. 1984.47., Schematismus ... 1853. Posonii. 104. 23 3 BÁLINT Sándor 1976. 188-189. 23 í FODOR Ferenc 1997. 132. 23 7 A Pallavicini uradalom dohánykertészségeinek felszámolásáról 1: ZSILINSZKY Mihály 1900. 434-435., TAKÁCS Lajos 1964. 128. Újabban JUHÁSZ Antal 1989. 178-179. 130
