Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái
C/ KECSKEMÉT VÁROS PUSZTÁI 1. Bugac és Monostor „Bugac a hírmondója annak a nagy pusztaságnak, amely a múlt század közepéig tátongott megszálladanul a Kecskemét — Fülöpszállás-Kiskőrös-Soltvadkert-Kiskunmajsa — Félegyháza közötti térségen. E vármegyényi nagyságú terület hosszú időn keresztül olyan volt, mint ma Bugac" - írta 1937-ben Erdei Ferenc. 46 7 A 20. század második felében a néprajztudományban Bugac fogalommá vált. A Duna-Tisza közén itt maradt fenn legtovább az extenzív állattenyésztés, ily módon a pusztai állattartás reliktumának számított, akárcsak a Tiszántúlon Debrecen pusztája, a Hortobágy. Kevésbé ismert, hogy a puszta jelentékeny részén — ahol a természeti körülmények lehetővé tették - tért hódított a tanyás gazdálkodás. A táj pusztai állattartásáról több kiváló tanulmány, kötet jelent meg, 46 8 ám föltáratlan, mikor és hogyan történt Bugac és Monostor puszta nagyobb részének benépesülése. A hódoltság után Nagybugac királyi adományul Pongrácz Boldizsár, Kisbugac a Szentkirályi család birtokába került. Nagybugacot a Pongrácz család bérbeadta Kecskemét városának, amely 1810-től tartós zálogba vette a pusztát újabb tulajdonosától, a Földváry családtól. Kecskemét végül 1864-ben vásárolta meg Nagybugacot a Földváryaktól. A 6190 kat. hold kiterjedésű Kisbugacot a Szentkirályi család saját kezelésben tartotta, majorságot létesített, a futóhomokon erdőt telepített. Ezt a pusztarészt Kecskemét 1901-ben tudta megvásárolni. 46 9 A Bugaccal kelet felől szomszédos Monostor pusztát (területe 11 872 kat. hold) a Neoacquistica Comissio Barinyai Ignác ítélőmesternek juttatta, akitől szintén Kecskemét városa vette tartós zálogba. 1794-ben a puszta a Majtényi családtól került vétel útján Kecskemét birtokába. A vásárlás után a város öt és félezer holdat örök áron eladott 63 vállalkozó kisbirtokosnak. 47 0 A két puszta megszerzése jól példázza Kecskemét városának szívós és eredményes törekvését a török alatt néptelenné vált puszták birtoklására. A 1819. században a Duna-Tisza közén Kecskemét bizonyult a legnagyobb földszerzőnek. 48 7 ERDEI Ferenc 1977. 173. 46 8 MADARASSY László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon. Bp. 1912., TÁLASI István: A kiskunsági pásztorkodás. Néprajzi Füzetek Bp. 1936., SZAPPANOS Jolán 1981. 46 9 PÉTERNÉ FEHER Mária 2000. 176. A terület középkori történetét tárgyunk szemszögéből mellőzhetőnek tartjuk. Erről 1.: HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927. 470 PÉTERNÉ FEHÉR Mária 2000. 176. 252
