Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

I. BEVEZETÉS - 1. A kutatás tárgya és célja. Kutatási előzmények

Vi Milse • ®Köröj/ Kucsér ecskemél i Kii Bálás OfgovóíiyV Jakabszállás s K. Körös Szanki <5 / Rekettyés Zsana Atokházu DOROSMA kiterjedésű puszták terültek el, amelyek 18-19. századi birtokviszonyai igen változatosak. A puszták (prédiumok) egy része földbirtokosok tulajdonában volt, más részét a Jászkunság 1745. évi megváltakozása, a redempció után kiskunsági és jászsági települések közbirtokossága, számottevő részét a táj kontinuus mezővárosainak és szabad királyi városainak (Szeged, Szabadka, Zombor) kommunitása \-SOLT Hajos 1. ábra. A Kiskunság települései, pusztái a 19. század közepén. Horváth Péter térképe és Palugyay Imre 1854 nyomán (közössége) bírta. A földesúri birtoklásé pusztákon - pl. Bocsa és Páhi pusztán — a 18. század végéig - 19. század elejéig több allódium (major) létesült, amelyek kis területen folytatott szántóföldi művelés mellett a külterjes, legeltető állattenyésztés üzemhelyei voltak. A városok és a jászkunsági települések közösségei a birtokuk10