Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár
báró Walterskirchen György majorjain kívül a Sigray-család négy tagjának (Sigray Gedeon, Imre, József, Mihály) és az alábbiaknak volt birtokuk és tanyájuk: Beretzky Károly, Dinnyés Sándor, Faragó István, Font János, Gábor Ferenc, Gáspár Mihály, Halász Julianna, Halász Mihály, Kis Molnár (?), Klein József, Tasnádi Albert, Tasnádi Imre, Tóth János, Voinits Antal, Zikla István. 86 Nagy-Bócsától északra volt Zöldhalom puszta, mely később Bócsa pusztával egy közigazgatási egységhez tartozott: ott Király József, Walterskirchen báró tanyáit, a zöldhalmi csárdát és két csőszházat tüntet föl a katonai térkép. A legnagyobbnak Redl Gyula és Walterskirchen György majorsága látszik, de kiépült major volt Sigray Mihály birtokán is, körötte művelt földdel és kerttel. A majorokban családos béresek és pásztorok (juhász, gulyás) dolgoztak. Az állandó cselédeken kívül időszakosan foglalkoztatott munkásaik is voltak: erre enged következtetni Nagy-Bócsa puszta népességének változása: 8 7 Népesség 1848 1857 1862 róm. kat. vallású 429 292 225 református 45 81 98 evangélikus 22 32 59 összesen: 496 405 382 A katolikusok száma csökkent, viszont nőtt a kiskőrösi és vadkerti származású evangélikus szlovákoké és németeké, valamint a Kiskunságból települt reformátusoké. Font János és Klein József vadkerti sváb gazdák, Faragó István Csongrádról, Vojnits Antal Észak-Bácskából származott Bócsára. Valamelyik birtokos Nagy-Bócsán szódagyártó műhelyet („Soda Fabrik") működtetett, amihez a környező szikeseken gyűjtött sziksó adta a nyersanyagot. 1872-ben Kis- és Nagy-Bócsa, valamint a szomszédos Tázlár, Harka és Kötöny pusztából Tázlár néven önálló nagyközséget szerveztek. A nagyközség az 1871. évi XVIII. törvénycikk 134. §-a értelmében, a 19032/1872. számú belügyminiszteri rendelet alapján létesült. Minderről és további részletekről a községi képviselő-testület 1904. szeptember 3-iki emlékirata nyújt tájékozódást. Az emlékiratot a Bócsa pusztán 1904-ben épített községháza falában helyezték el és akkor került napvilágra, amikor az 1960-as években az épületet elbontották. 8 8 8 6 II. katonai felvétel: Section 58. Col. XXXIV. A Hadtörténeti Intézet Térképtára által újabban készíttetett fénymásolatokon a birtokosok neve és katonai célra használható épületeik is szerepelnek. 8 7 Forrásaink a kalocsai egyházmegye sematizmusai az 1848., 1857. és 1862. évből. 8 8 A községi emlékiratot a kiskőrösi Városi Könyvtár őrzi Adatainak kijegyzését Szabadi Pál helyismereti kutatónak köszönöm. 56
