Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

Vadkerti sváb gazdák a birtokos nemesektől szívesen béreltek kisebbnagyobb pusztarészeket: 1800 Szent György napjától Zöldhalom pusztát bérelték, az ottani vendégfogadóval. 1803-ban négy vadkerti lakos Sigray István és felesége, Sárközy Éva birtokát öt évre vette haszonbérbe. 1806 márciusában Windecker Fülöp, Font Henrik és Baumann Ádám hat évre haszonbérelték Szalay Sándor nagybócsai birtokát.

8

0 1828-ban Nagy-Bócsa pusztán 42 házban 356 lakost írtak össze, KisBócsát viszont néptelennek találták.

8

1 A kalocsai egyházmegye sematizmusa 1834-ben Nagy-Bócsán 301 római katolikus, 22 evangélikus és 52 református lakost regisztrált, Kis-Bócsát pedig lakadannak jelölte.

8

2 A puszta népességéről ezt közli Fényes Elek országleírása, és még ezeket írja: „Roppant legelő, s fontos marhatenyésztés. F. U. (földesura) Kis-Bócsa Kis-Köröshöz tartozik, NagyBócsát Hajós, Sárközy, Sigray s más tulajdonosok bírják."

8

3 Figyelmet érdemel, hogy Fényes a marhatenyésztés fontosságát emeli ki. A vadkerti római katolikus egyház 1837-ben 55 újszülöttet keresztelt, és közülük 15 a „Botsai pusztárul" származott,

8

4 a megkeresztelteknek tehát több mint egynegyede bócsai szülők gyermeke volt. A puszták birtokosai és a földek használata A 19. század közepén a két pusztát Fényes Elek így írta le: Nagy-Bócsa „határa 24000 hold, melynek harmada siványhomok, a többi része is homokos legelő, itt-ott egyes nyárfa a homoktorlásokon, kevés szántó és kaszáló föld. Bírják a Sárközy örökösök, Hajós, Zsigray (helyesen Sigray), Bereczky urak és több Besenyei örökösök." Kis-Bócsa „4800 hold igen homokos határral, melyből 100 hold szántó, 2000 hold homokos erdő, 400 hold futóhomok, 2300 hold homokos legelő. Bírja a Vattay család."

8

5 A puszta nagyobb részét tehát legelőként használták, csak kis töredékét szántották és kaszálták. Viszont figyelmet érdemel, hogy Kis-Bócsa birtokosai 2000 hold erdőt telepítettek, amely jól szolgálta a futóhomok megkötését. Az 1860-as évekből ismerjük egyes pusztarészek birtokosait. Kis-Bócsán gróf Bethlen Jánosnak, Gludovátz Józsefnek és gróf Teleki Augusztának volt birtoka és tanyája illetve kisebb majorsága. Nagy-Bócsán báró Redl Gyula és 8» NAGY Pál István 1976. 44. 81 NAGY Ludovicus 1828.248. 8

2 Schematismus venerabilis déri orchi-dioecesis Colocensis et Bacsiensis ad annum Christi 1834. Posonii 1835. 80-81. 8

5 FÉNYES Elek 1839. 390. 8

4 Soltvadkert, Róm, kat. Plébánia, Matricula Baptisatorum Parochialis Ecclesiae R. Cath. Vadkertiensis ab anno 1836-1855. Tonus III. 8

5 FÉNYES Elek 1851.139. 55