Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

E két leszármazási kimutatás a telepesek második nemzedékének házassági kapcsolatrendszerét tükrözi. Pap János és Lázár Julianna 12 gyermeke közül 3, Lázár Pál 9 gyermeke közül csak egy házasodott szegedi családból. Családtörténeti anyaggyűjtésünk azt mutatja, hogy a második-harmadik nemzedék életében a szülőföldről származókkal való összeházasodás ritkult. A más jövevényekkel történő házasságkötést az új közösségbe való beilleszkedés egyik jelének foghatjuk fel. A nagy „gyermekáldás" a 2. nemzedék szegedi családjaiban tartotta magát, a telepesek 3. nemzedéke viszont csak 3-6 gyermeket nevelt föl. Balázs József (1892-1993) apai nagyapjának kb. 120 hold földje volt: 60 hold a harkai határon, a többi Rekettye pusztán, a halasi határ nyugati részén, 10. ábra. Babenyecz István prónayfalvai törvénybíró családjával 1930 körül. Ülnek balról jobbra: Babenyecz Ferencné NagyT. Margit (1901-1985), Balázs Józsefné Babenyecz Julianna (1896-1962), Babenyecz Istvánné Dobó Julianna (1869-1953), Babenyecz István (1863. Kiskunhalas - 1942), Pataki Károlyné Babenyecz Etel (1889—1968), If). Babenyecz István (1890—); középső álló sorban: Babenyecz Ferenc (1893-1963), Balázs József (1892-1993), Babenyecz Maúld (1913-1976), Pataki Károly (1883. Kiskunhalas —); felső álló sorban: Danyijánosné Babenyecz Jolán (1906-), Danyi János (1902-1991), Babenyecz Imre (1902-1942), Szanyi István, Szanyi Istvánné Babenyecz Margit (1905-1972). Archívfotó Szabadi Pál gyűjteményéből. 50