Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

A 19. század végén számos soltvadkerti gazdálkodó vásárolt földet Tázlá­ron, közöttük reformátusok is. Vadkerti származású református családok: Elek, Fejes, Ferber, Frittmann, Gáspár, Hirsch, Holczimmer, Klein, Makkos, Martin, Rozinger, Schaufelberger, Schneider, Sebők, Somogyi, Szempék, Vizi. Közülük egyik legnépesebb a Schneider család volt. Schneider András és felesége, Schneider Margit (1863-1938) két fia (Konrád, 1897, Henrik 1899) és Margit nevű lán^a (1901) esküvőjét egy napon — 1919. január 1-én - tartották. A hár­mas esküvő emléke még él a falu lakói között: a menyasszonyokat lovaskocsi­kon, díszes nászmenetben vitték a kis falun át a Vigyázó-erdő melletti tanyára. Hódmezővásárhelyi református családok: Égető, Hódi,Jakó, Karancsi, Kis, Nagy, Széli, Vékony. Házasságkötésükön gyakran vásárhelyi rokonok a tanúk és sűrűn közülük választanak keresztszülőt gyermekeiknek. A vásárhelyi telepesek gyermekei szinte mindannyian reformátussal kötöttek házasságot, később jelentkeztek a vegyes házasságok. Kiskunhalasi származású reformátusok: Baki Károly (1907), Bolykai Zsófia (1891-1924), Daróczi Tóth Erzsébet (1878-1914), Gusztos Ferenc (1872), Lehőcz Zsuzsanna (1879), Modok András (1896), Orbán Julianna (1861-1934), Szöllős Mária (1882), Zambó Aladár (1877). Szánkról származott a Kárász, Osváth, Sárga család egy-egy tagja. Tiszavezsenyi reformátusok 1904 és 1907 körül telepedtek meg Tázláron. Egyesek nem boldogultak a pusztán és vissza­költöztek, mások, mint O. Molnár József (1858-1942), R. Szabó Sándor (1900), Sepsi Eszter (1897) megragadtak a homokon. Szentesiek Horváth Mihály és Farkas Sára gyermekei. A reformátusokra is jellemző, hogy a telepesek első nemzedéke azonos val­lású földijével házasodott. A második nemzedék néhány sarja máshonnan szár­mazó reformátussal kötött házasságot, a harmadik nemzedék tagjai között vál­tak gyakorivá a vegyes házasságok, ami elindította a népesség integrálódásának folyamatát. Feldolgoztuk a prónayfalvai római katolikus egyház 1906-1953 közötti ha­lotti anyakönyvének migrációra vonatkozó adalékait és kimutatást közöltünk az elhunytak származásáról. 6 6 A vizsgálat summája: a felnőtt korúaknak éppen egyötöde (20 %-a) szegedi földön született, 10 %-a majsai származású, őket a soltvadkerti, majd a dorozsmai és a kisteleki származásúak követték. Kistelekről és Dorozsmáról az elhaltak 15,5 %-a származott. Megállapítható, hogy a 20. század első felében élt és elhalt tázlári felnőttek közel fele — 45,5 %-a - szárma­zott a négy legnagyobb kibocsájtó településről: Szegedről, Majsáról, Dorozsmá­ról és Kistelekről. pest, Ireg, Izsák, Kis-Kánya, Kiskőrös, Kistelek, Madocsa, Nagykőrös, Nagymajláth, Orgovány, Orosháza, Öcsöd, Pészek, Szánk, Tiszainoka. 6 6 JUHÁSZ Antal 1997. 56-57. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom