Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

Csanádapáca, Hódmezővásárhely, Jászszendászló 6-6 Császártöltés, Kalocsa 5-5 Sándorfalva, Száján (Torontál m.) 4-4 Ada, Mélykút, Mindszent, Obesenyő, Regőcze, Péterréve, Sövényháza, Szabadka 3-3 Bácsgyulafalva, Dávod, Dóc, Fülöpszállás, Horgos, Köbölkút (Esztergom m.), Magyarkanizsa, Oroszi (Veszprém m.), Páhi, Szóreg, Udvard (Komárom m.) 2-2 19 településről 6 2 l-l Kiugróan magas a szegedi származásúak száma. A vizsgált években kötöt­tek házasságot az 1878-79-ben és a 80-as években letelepült szegediek gyerme­kei. A szegedi gyökérzetű családoknak az ádagosnál nagyobb a gyermekszaporu­lata, a csecsemő- és kisgyermekkori halandóság mellett is gyakori, hogy egy-egy családban 8-10 gyermek neveledett fel, pl. Kazi Józsefnek (1854-1928) 8, Gregus Jánosnak (1842-1908) 6, Lázár Istvánnak (1836-1920) 10 gyermeke ala­pított családot. Gyakori, hogy földijükkel házasodtak, több évtizeddel a megte­lepülés után is. A származástudat, az azonos termelési tapasztalat, a szokások összetartást alakítottak ki a szülőföldjüktől távolra szakadt családok között. Tu­dunk róla, hogy több, szegedi földről származó tázlári legény a szegedi tanyákról választott feleséget. Lehetséges, hogy ebben szüleiknek illetőleg a lány kom­mendálásának is szerepe volt. Eléggé gyakorinak mondható, hogy a testvérek egy családból házasodtak, pl. Vas Ferenc (1842-1923) Ördög Klárát (1854-1897), Vas Imre (1845-1921) Ördög Annát (1853-1941) vette feleségül. Két-két gyermek házasodott össze a Dobó és a Lázár, valamint a Gregus és a Kazi családból is. Az anyakönyvvezető pap gyakran bejegyezte, hogy a házasodó születési helye Szeged-Alsótanya, Sze­ged-Alsóközpont, vagy Szeged-Felsőtanya, -Felsőközpont, illetve Szeged-Csen­gele volt. Élőszavas forrásainkból ismert, hogy a homokpusztákra szinte kizáró­lag Szeged túlnépesedett tanyáinak népfölöslege rajzott ki. A megelőző negyedszázadhoz viszonyítva növekedett a vadkerti származá­súak száma. Több katolikus család sarja kötött házasságot vadkerti evangélikus vallású német fiatallal, ám azzal is számolhatunk, hogy mivel a tázlári, bócsai puszta korábbi szülötteit Vadkerten keresztelték, vajmi nehéz valamennyiről megállapítani, szülei pontosan honnan származtak. A vadkerti illetőségűek kö­zött pl. több Balázs, Csányi, Rabi, Váradi nevűt találunk, akik lehettek kisteleki 6 2 Prónay falva (Tázlár) r. kat. egyház, Egybekeltek anyakönyve 1906-tól. Egy-egy házasuló szüle­tett a következő településeken: Akasztó, Alpár, Baja, Bodony (Heves m.), Budapest, Bugac­Monostor, Csanytelek, Csengőd, Csóka (Torontál m.), Dunapataj, Foktő, Ipolybalog, Izsák, Jánoshalma, Kömpöc, Orgovány, Pusztaszer, Tószeg, Újkígyós (Békés m.) 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom