Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár
1893-ban parcellázták a Bikády-birtokot. Ekkor telepedett meg a pusztán több hódmezővásárhelyi református család. Az utódok úgy tudják, hogy a székely kisnemesi Égető család a háromszéki Köpecről származott Hódmezővásárhelyre. Égető István (1837) és Kóti Judit házasságából hat gyermek született. Előbb a szülők vásároltak földet Tázláron, majd három nős fiuk: István (1860-1943), Imre és Lajos települt 1893-ban a pusztára. Egyik rokon így idézte föl az áttelepülést: „Vásárhelyen eladták a jó földet, itt megvették a ross^ homokot..." Égető Lajos unokája pedig így emlékezett a család elköltözésére: ,^4%értjöttek el Vásárhelyről, mert a kicsit eladták és többet vettek belőle" Föltehető, az utóbbi rögzíti pontosan a migráció indítékát, és miután a család gyökeret eresztett a homokpusztán, megvalósult szándékát is. Idős Égető Istvánnak 1895-ben 224 kat. holdja volt: 88 kh szántó, 36 kh rét, 3 kh szőlő, 4 kh legelő, 90 kh erdő, 1 kh nádas, 2 kh adómentes, míg Égető István és társai (vagyis a testvérek) birtoka 261 kat. holdra rúgott. 5 3 Idősb Égető István tekintélyes, népszerű gazda volt. Az utódok szerint sok kisparaszt bankkölcsönéhez vállalt kezességet, és akik nem tudtak fizetni, azok adósságát rajta hajtották be, ami vagyona egy részét fölemésztette. A Jakó, Mónus, Széli, Vékony református család is Hódmezővásárhelyről települt. Rajtuk kívül Vadkertről, Halasról, Szánkról, Tiszavezsenyből, Szentesről költözött több református család Tázlárra. A református egyházközösség megalapításában a hódmezővásárhelyi családoknak volt meghatározó szerepük. 1903. október 4-én Égető Imre házában mondták ki a leányegyházzá alakulást és október 31-én ót egyházgondnokká, Égető Istvánt, Jakó Ferencet, Szél Bálintot és a szanki származású Sárga Istvánt presbiterré választották. Ugyanabban az évben Schváb Imrétől 2 holdat vásároltak iskolateleknek és az iskola felépítéséig (1907) id. Égető István adott helyet tanyáján a gyermekek tanítására 5 4 Az 1890-es években és a századfordulón több család vásárolt földet és telepedett le a Beniczky-kastély közelében. Közöttük iparosok is voltak: az elsők között egy Maróthi nevű dorozsmai boltos, aki borbélyként is tevékenykedett, fogat is húzott. Itt folytatta mesterségét a szintén dorozsmai Dudás Gábor kovácsmester. Miután egymáshoz közel több dorozsmai származású lakott — előbbieken kívül a Gábor, Márta, Szalai család -, a környéken lakók a házsort alkotó település-sűrűsödést Kisdoro^smának emlegették. Ez volt a későbbi Fölsőtelep első népi megnevezése. 5 5 5 3 A magyar korona országainak gazdacímtára. Bp. 1897. 240-241. 5 4 Adatközlő Égető Lajos, 1921., Fenyvesi János, 1921. 1992. évi gyűjtés. A reformátusok betelepülésére nézve felhasználtam Vas Laura "Tázlár község benépesülése, különös tekintettel a református népesség származására" c. tanárképző főiskolai szakdolgozatát (Szeged, 1999), melynek konzulense voltam. 5 5 Adatközlő Dudás Jánosné Kazi Irén, 1897. L: SZABADI Pál 1997. 73. 39
