Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
VII. ÖSSZEGEZÉS. KITEKINTÉS
6. A Nagyalföld, közelebbről a Duna-Tisza köze 18-19. századi települési folyamatai nem egyedülállóak, Európában és más földrészeken voltak hozzá hasonlók. 66 9 A. N. J. den Hollander, aki az 1930-as években a magyar tanyák kialakulásának kérdéseit tanulmányozta, a Nagyalföldön végbement településszóródást összefüggésbe hozta F. J. Turner amerikai történész „frontier"elméletével. 67 0 Turner - mint den Hollander írja - sajátos értelmet adott a „frontier" szónak: puszta, vagy ritkán betelepült terület leírására használta. Másként, pontosabban fogalmazva a frontier az üres vagy csak igen ritkán betelepült „szabad föld innenső széle", melynek egyik sajátossága, hogy mozgásban van, előnyomul. A 17-19. századi Észak-Amerikát frontier területként jellemezte, amelyen a meghódítható földek pionír farmerek általi birtokba vétele az atlanti partvidék felől fokozatosan haladt nyugatra. A frontier fogalom nem csupán egyfajta terület képét idézte föl, hanem „egyfajta emberekét is (akik ott laknak), ...sőt magát a folyamatot is, ami által ezek új és sajátos társadalmi struktúrát fejlesztettek ki". 67 1 Den Hollander hasonlóságot fedezett föl az Észak-Amerikában előnyomuló „frontier" és a nagyalföldi puszták megszállása között: „A tanyákra való települést úgy lehet tekinteni - írta —, mint egy szakaszt a frontier-terület kolonizálásában." A két folyamat párhuzamba állítását nem kívánta eltúlozni, látott közöttük eltéréseket is, de az analógiát és annak hátterét szembetűnőnek tartotta. Hofer Tamás emeli ki azt a különbséget, hogy a Turner által vizsgált északamerikai Közép-Nyugat és Nyugat síkságain, hegyein előnyomuló frontier elsődleges szórványokat hozott létre, vagyis a farmerek nem korábbi zárt településekről költöztek a szabad földekre — míg ezzel szemben a magyar Alföldön másodlagos településszóródás ment végbe. 67 2 A szabad földeken Észak-Amerikában is, a Nagyalföldön is korábban döntően legeltető állattartás folyt. Majd a frontier „nyomában" Amerikában egyoldalú gabonatermesztés hódított teret, nálunk pedig vegyes, állattenyésztő-földművelő gazdaságok létesültek. Itt jegyezzük meg, hogy fölosztott pusztáinkon monokultúrás gazdaságok nem jöttek létre. Den Hollander megalapozottnak látszó analógiája a Magyar Néprajzi Társaság 1974. évi szolnoki vándorgyűlésén tartott előadása és széles elméleti alapvetésű tanulmányának publikálása (1975) után figyelmet keltett a hazai településkutatók között, de tartalmas, a kutatást előrevivő reflexiókat nem váltott ki. Problémafölvetését ma is érdemesnek tartjuk a továbbgondolásra. Úgy látjuk, a magyar Alföldön - bár sokkal kisebb területen - hasonló jellegű és sokban hasonló településszóródást eredményező folyamat zajlott, mint Észak-Ameriká<*» HOFER Tamás 1980. 9-60. 67 0 A. N.J. den HOLLANDER 1975. «i Idézi A. N.J. den HOLLANDER 1975. 313. 67 2 HOFER Tamás 1980. 36. 368
