Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

VI. A MIGRÁCIÓ HATÁSA AZ ANYAGI MŰVELTSÉGRE - 2. Küzdelem a homokkal. A homok megkötése

A földbirtokok területe művelési ágak szerint 1935-ben A község neve Összes terület Szántóföld Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nádas Adó alá nem eső kat. hold Bócsa 23 312 8 523 70 1 449 1 113 6 156 3 592 101 2 308 Csengőd 11 249 4 744 59 1 488 1 688 1 798 427 359 686 Jakabszállás 12 211 7 481 20 862 267 2 485 275 33 788 fászszendászló 10 483 6 192 30 2 134 308 706 222 111 780 Orgovány 16 610 7 594 45 3 424 852 2 178 1 050 286 1 181 Öttömös 1 970 1 215 8 183 274 88 82 6 114 Páhi 9 500 4 183 93 1 559 766 1 621 635 60 583 Pálmonostora 9 172 6 381 7 687 316 870 7 24 880 Prónayfalva 21 514 10 561 118 1 810 742 4 735 2 205 181 1 162 Pusztamérges 4 237 2 288 54 405 724 409 105 34 218 Pusztaszer 7 580 4 802 10 757 136 1 009 91 12 763 Soltszentimre 7 737 2 124 35 1 162 352 3 646 22 82 314 Szánk 18 719 8 799 104 1 892 681 4 413 1 038 162 1 630 A nagyhatárú tanyaközségek közül Jakabszálláson, Jászszentlászlón, Pusztaszeren, még 1935-ben is aránylag kevés földet ültettek be szőlővel. A szőlőnek a homoki gazdaságban betöltött szerepét jobban kifejezi a beültetett terület helyi aránya: Szőlőterület A község neve aránya Bócsa 4,8 Csengőd 15 Jakabszállás 2,2 Jászszentlászló 2,9 Orgovány 5,1 Öttömös 13,9 Páhi 8 Pálmonostora 3,4 Prónayfalva 3,4 Pusztamérges 17 Pusztaszer 1,8 Soltszentimre 4,5 Szánk 3,6 356