Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 1. A helyi társadalom tagolódása

Jakabszállásról 1936-ban egy helyi parasztcsaládból származó, húsz éves orvostanhallgató szociográfiát írt.

57

9 Pályamunkája a parasztság szociális kérdéseivel foglalkozó falukutatók és a Szegedi Fiatalok Művészed Kollégiuma szellemiségének hatását mutatja. Hiteles leírásnak tekintjük, alkalmas a helyi társadalom tagozódásának, életmódja egy-egy részletének jellemzésére. Lássuk előbb a tanulmánnyal csaknem egyidejű, 1935. évi mezőgazdasági statisztika adatsorát. A gazdaságok száma Jakabszálláson

58

0 1 kh-nál kisebb 1-5 5-10 1020 2050 50100 100200 200500 5001000 1000Öszszes gazdaság szántó nélkül szántóföldes katasztrális hold Öszszes gazdaság 3 9 134 87 98 79 35 11 5 - 1 462 Az ezer hold feletti gazdaság (2326 kat. hold) korábban Szabó Franciskáé volt (a vármegyei címtár Szabó Fáni néven tünteti fel), az 1930-as években már örökösei birtokolták és a helyiek a Kisasszony pusztájának emlegették.

58

1 A vármegye-ismertetés 800 holdasnak jelöli Felföldi Sándor gazdaságát, aki a századelőn kocsmabérlő kisgazdaként kezdte „jakabi" pályáját és az első világháború utáni földvásárlásokkal vált nagygazdává. Rajtuk kívül 1930-ban 13 személynek volt száz holdon felüli birtoka.

58

2 Közülük Sári János (139 kh.) és Volford Lajos (107 kh.) szegedi, Kádár Németh Lajos (115 kh.), Ördög Ferenc (119 kh.) és Ördög Antal örökösei (125 kh.) kiskundorozsmai származásúak, többen — Losonczi László kereskedő (103 kh.), dr. Nagy Imre (102 kh.), dr. Steiszkál Ottó (100 kh.) - kecskeméti illetőségűek. Dr. Szigeti Lehel és dr. Markó Imre kecskeméti ügyvéd, Sánta György kecskeméti tanár tulajdonában volt még 56-93 kat. holdas jakabszállási birtok. A címtárban felsorolt birtokosok közül kevésnek a lakóhelyét és foglalkozását ismerjük, de a fentiek példázzák, hogy kecskeméti családok jó befektetésnek tekintették a „jakabi" földvásárlást, mert olcsó volt a föld. Ha kiadták haszonbérbe vagy feles művelésre, s még szőlőt is telepítettek, táplálékot adott és némi hasznot is hozott. A Dubecz családnak három, a Fisch családnak két tagja volt a vagyonos, 80-120 holdas birtokosok között. DUBECZ Sándor dr. 1994. 58

0 Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben. MSK Új sor. 105. Bp. 1938. 354. 58

1 Szabó Franciska birtokának megnevezését említi Fekete János A jakabszállási r. kat. plébánia története 1944-ig c. munkájában. Kézirat. Az elnevezés onnan származott, hogy a tulajdonos öreglány volt. ír róla GAÁL Károly 1989. 31. 58

2 F SZABÓ Géza é. n. (1930) 119. 321