Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
V. A MIGRÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSEI - 1. A helyi társadalom tagolódása
fenn. 56 1 A folklorisztikában ismert Bagi-históriák helyett hadd idézzem egy kortárs, Vary Gellért csongrádi piarista emlékezését: „A Bagi család eredetileg szegény kertész család volt Újfalun (később Tiszaújfalu)... A Bagi család gazdagságának a megalapítója és fönntartója volt maga Bagi József, a czigányéhoz hasonló fekete bőrű, kis termetű és lőcs lábú mokány ember. Mikor a 70-es években augusztus és szeptember hónapok alatt Csongorádon időztem és csongorádi ősi szokás szerint minden nap a reggeli első misére mentem, gyakran találkoztam Bagi Józseffel, amint egy másik jó módú külső városi gazdával, kopasznyakú Kókai Márton urammal sietett az első misére. Deres hosszú haja takarta a vállait, a derekát zsinóros és ezüst gombos atilla-féle öltözet födte, lábszárait pedig magyar nadrág. Mise után szalonnát vagy zöld paprikát reggelizve fölült az ő fehér lovára s úgy járta be a tanyáit vagy jobban mondva uradalmait, mert neki Csongorádon kívül még más határban is voltak földjei." Váry visszaemlékezése Bagi József mentalitását, házatáját is fölidézi: „O rajta sem viseletében, sem táplálékában semmit sem változtatott a nagy vagyona (...) A háza sem mutatta, hogy Csongorád leggazdagabb emberének a lakása. A Félegyháza felé vivő utczán egy jó hosszú cserepes tetejű ház nyúlt befelé az udvarba (...) Az udvarnak a nagy kapuját mindig nyitva láttam: mert biz az ő udvarára sokszor jöttek-mentek a csöngetyűs hat ökrös szekerek, melyek aratáskor gabonát hoztak, vagy kukoricatöréskor kukoriczát, vagy szüretkor musttal telt hordókat." 56 2 Bagi József jó barátságban volt a szintén csongrádi Schváb Jakabbal, akinek a családjáról, egyéniségéről Váry ugyancsak megemlékezik: „... a Sváb család első őse pedig Sváb Salamon, amint hallottam, gyűrűs zsidó volt. A fia Lőrincz már neki iramodott a gyarapodásnak; az unokája Jakab pedig már milliomos lett (...) Evvel a Sváb Jakabbal volt Bagi József évek hosszú során át társgazdálkodásban, míg élte vége felé külön váltak egymástól s így minden netáni pörösködés, mely egyiknek vagy másiknak halála esetén támadhatott volna, önmagától elhárult. Bagi Józsefnek a fiai tiszta örökséget kaptak, de a túlságos költekezés némelyiket csakhamar a pusztulás örvényébe sodorta." 56 3 Váry Gellért azt is leírja, hogy Schváb Jakab „szívesen alkalmazkodott a csongorádi magyar szokásokhoz és egészen magyar háztartást vitt. A lányát, aki később egyik Bagi fiúhoz menve férjhez, ki is keresztelkedett (...) Irmának hívták." Az eset a zsidó család asszimilációjának az adott korra is jellemző példája. 56 1 FERENCZI Imre: Egy anekdotakör tanulságai. (Bagi-históriák és rokonaik). Néprajz és Nyelvtudomány XIX-XX. Szeged, 1975-1976. 5-62. Vagyona eredetéről Bócsa puszta eladásának tárgyalásánál idéztem egy történetet. 36 2 VÁRY Gellért: Emléklapok Csongorád múltjából. 1904. 128-129. Hasonmás kiadás. Kiadta a szegedi Somogyi-könyvtár 1974-ben. Váry (1843-1926) piarista paptanár volt, kéziratos emlékezését nem a köznek szánta, hanem nénje fiának írta le, hogy ó majd folytassa. A kiadást Tari László gondozta. 565 VÁRY Gellért i. m. 128., 133-134. 310
