Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
IV. A MIGRÁCIÓ FŐ IRÁNYAI ÉS ÖSSZETEVŐI - 1. Demográfiai összetevők, népesség-kibocsátó települések
közel azonos időszakra kiterjedő házassági anyakönyveiből kijegyzett adalékok, a migráció fő irányait illetően, tanulságos összehasonlításra adnak lehetőséget. Az öt pusztán lakó, 1865-1899 között házasodok származása Szendászl ó Szánk és Móricgát Kiskunfélegyháza 131 házasfél Kiskunmajsa 75 házasfél Kistelek 70 ii Kiskunfélegyháza 35 " Szeged (-szállás) 48 ii Halas és Bodoglár 34 " Kiskunmajsa 38 ii Kistelek 32 " Puszta-Péteri 34 ii Szeged (-szállás) 22 " Pálos (1871-1899) Kömpöc (1865-1883) Szeged 47 házasfél Uradalmi kertészség 41 házasfél Kistelek 47 ii Kistelek 29 " Jászladány 9 ii Szeged (-szállás) 21 " Kiskundorozsma 9 ii Puszta-Péteri 20 " Puszta-Péteri 6 ii Mindszent 12 " Tázlárról (1907-től Prónayfalva) - mint rámutattunk — Bócsa különválásától mutatható ki egyértelműen a megtelepültek származása. Az 1906-1928 között házasodó prónayfalviak születési helye: Szeged 96 fő Soltvadkert 63 " Kistelek 41 " Kiskunmajsa, Kiskunhalas 34-34 " Kiskundorozsma 28 " A benépesedési folyamat elemzése során a halotti anyakönyv föltárásával is dokumentáltuk Tázlár-Prónayfalván a szegedi családok meghatározó szerepét. Ha figyelembe vesszük, hogy a szegedi felsőtanyák északi határrészén élő családok 1892 előtt a kisteleki római katolikus templomban kereszteltették gyermekeiket, úgy Pálos, Szentlászló és Kömpöc népességében is több szegedi gyökérzetűvel kell számolnunk, mint ahányat előbbi kimutatásaink jelölnek. Az uradalmi földön haszonbérlő dohánykertészek lakta Puszta-Péteri népessége a Csongrád megyei Károlyi és Pallavicini uradalom kertészeiből és a közeli települések: Csongrád, Mindszent, Félegyháza zselléreiből verbuválódott. Összetétele eltért kutatóterületünk többi pusztájától, valamelyes hasonlóság Kömpöc településével és népi arculatával mutatható ki. Az ún. Haszonbérlő Társaság a dohánymonopólium bevezetése (1851) után fennmaradt és életben tartotta a települést. 1863 és 1879 között számos telepes családot bocsátott Kömpöczre, Szendászlóra, Szankra és más pusztákra, ami föltehetően két kö291
