Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 2. Felső-Pusztaszer
Hatvani László gyermekeit az 1880-90-es években még Kecskeméten keresztelték — 12 gyermeke született, s kilencet neveltek föl —, de a harmadik pusztaszeri nemzedék sarjait már Kistelekre vitték megkereszteltetni és az 1920as években ott is esküdtek. Elete hajlatán a falu formálódó központjában építtetett két szoba, konyha, kamra, verandás fordított házat és ezzel teljessé vált a család gyökérverése. Az első telepes fia már pusztaszerivé vált. Kertész Lőrinc Szeged-Felsőtanya Gajgonya kapitányságából települt Felsó-Pusztaszerre. Heten voltak testvérek - két fiú, öt lány -, apai jussa mindössze 5 lánc (magyar hold), anyai jussa 7 lánc föld volt, az is széttagolva, több darabban. Eladta örökrészét és Pusztaszeren 22 kat. hold örökföldet vásárolt, melyen a haszonbérlő kis tanyát épített. A 22 holdból 3 hold gyepet kaszálónak használt, a többit szántotta. Az 1920-as években, miután Kisteleken jussolt házát eladta, még 10 hold barna homokföldet tudott vásárolni. Fia úgy mondja, hogy Pusztaszeren több jószágot tartottak, mint a szegedi tanyán. (Kertész Sándor, 1897.) A szegedi felső-tanyákról származott Felső-Pusztaszerre a Borbola-, Gajdacsi-, Gémes-család is. A vidékről érkezőket a helyben lakók tariszpyásóknak nevezték, mert - úgy mondták - „tarisznyával hozták a pénzt', amikor az örökföldeket árverezték. Az árverésen gyakran ráígértek a helybeliekre, és még úgy is több földet tudtak vásárolni, mint amennyit régi lakóhelyükön eladtak. Az 1920-as években három sövényházi paraszt is megvetette a lábát FelsőPusztaszeren. Kecskeméti Gáspár, Kósa János és Zsótér Antal a Pallavicini uradalom által 1853-ban telepített Ujpusztaszeren, népi nevén Kutyanyak on voltak haszonbérlők és feles műveléssel is foglalkoztak. 52 6 Hárman azt a 49 kat. holdas parcellát vették meg, amelynek 1910-ben a kecskeméti Dékány Istvánné volt a bérlője. A földvásárlás azért érdemel említést, mert az uradalmi földön kevesen tudtak úgy megerősödni, hogy másutt önálló gazdaságot létesítsenek. 52 7 52 6 A Kutyanyakmk nevezett tanyasor Felső-Pusztaszer dél-délkeleti határán feküdt. Telepítéséről és jellegéről 1. JUHÁSZ Antal 1993-1994. 52 7 Visszaemlékező adatközlők: Hatvani István (1897), Kertész Sándor (1897), Kőeső Pál (1927). 289
