Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 2. Felső-Pusztaszer
Kálmán és a Tassi-család l-l tagja. 52 2 A házassági és a halotti anyakönyvek nyomán csanyi születésűek: Barna Mária (58 éves), Megyesi Julianna (26 éves), Megyesi Ambrus (67 éves), Lajos Piros (34 éves); kistelekiek: Mészáros Rozál (20 éves), Tábit Mária (21 éves), Tóth Ilona (18 éves), Mészárosné Túri Julianna (82 éves); pálmonostoraiak: Gémes András és Gál Veronika, Páünkó Eszter (59 éves), Czeglédi Viktória (40 éves), Jéga Szabó Julianna (29 éves), Jéga Szabó József (26 éves), szeged-felsőtanyaiak: Gajdacsi Erzsébet (19 éves), Gajdacsi Antal (73 éves), Fekete István 42 éves), Szűcs József (25 éves). 1926-ban a plébános följegyezte, hogy a lakosság kevés kivétellel római katolikus, csak a Bóbis-család, a Kálmánok 5-6 ágazata és Dékányok reformátusok. Utóbbiak valamennyien kecskemétiek. 1925-ben a határban három tanyai iskola állott. 52 3 A visszaemlékezések szerint az árpádhalmi állami elemi népiskola úgy épült, hogy a volt csárdát alakították tanítói lakássá és hozzá toldották az iskola tantermét. Korábban a pusztabíró adott helyet a pusztaháfpan a tanyai gyermekek oktatására. A két másik népiskola építésére a legújabb haszonbéres földek kiosztásakor a város külön-külön 2 hold 400 négyszögöl földet hasított ki. Spontán szerveződő falumag az önálló községgé nyilvánítás (1934) előtt nem keletkezett. Az 1920-as évek második felében Kecskemét városa Madari Gergely nagygazda földjéből 400 négyszögöles házhelyeket parcellázott szegényparaszt családoknak. így épült ki az ún. Munkástelep, melyet Mákfalunak emlegettek, mivel nincstelen lakói az első években sok mákot termesztettek. A kis szórványtelep más népi elnevezése Brungó. Kistelek monográfusa 1929-ben így jellemezte Felső-Pusztaszert: „Igazi puszta. Napi járóföldre emberlakta falvaktól, vasúttól, templomtól, műveltségtől. Ez a magára utaltság meglátszik lakosságán is, magába zárkózott, pusztaimádó magyar, ki féltékenyen őrzi anyavárosának, Kecskemétnek sajátosságait." 52 4 Ma úgy érezzük, hogy a jellemzés romantikus szemléletű, de a puszta kecskeméti származású törzslakosságának bizonyára sajátos jegyeit ragadta meg. A belügyminisztérium hozzájárulásával a puszta 1934. január l-jétől, Pusztaszer néven önálló közigazgatású községgé vált. A falumagot egy elemi népiskola, az 1925-ben létesített gazdakörnek otthont adó vendéglő és néhány lakóház alkotta. Az önállósulás évében, az egykori községi pénztárnok emlékezete szerint, 496 tanya volt a határban. 1949-ben a még mindig csöpp faluközpontban 18 lakóházban 61, a Munkástelepen 59 házban 233 személy lakott és velük együtt - mivel a Munkástelep külterületi lakott helynek számított - tanyákon élt a népesség 97 %-a (2409 fő). 52 5 52 2 Kistelek, Rk. Plébánia irattára. Halottak anyakönyve IX. 1918 52 3 BKMÖL, Kecskemét v. levéltára, Felső-Pusztaszer átnézeti térképe, Kecskemét, 1925. április 4. 52 4 VICSAY Lajos 1929. 229. 32 3 KSH 1949. évi népszámlálás 11. Bp. 1951. 85. 287
