Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 2. Felső-Pusztaszer

Valk József 149, Bodor József, Karácsonyi Zsigmond, Király István, Muraközi József és Tasi József 100-100 holdat vett haszonbérbe. A módos, tőkével bíró cívisek egymásra licitáltak, Bagi Lajos pl. egy 50 holdas parcellát holdanként évi 23 forint 40 krajcárért (!) bérelt, és többen vállaltak holdanként 15-18 forint évi árendát. A frissen feltört legelők a kor termésádagaihoz viszonyítva gabonából jó terméshozamot adtak és az 50-100 holdas bérlőgazdaságokban jelentős szarvasmarha- és juhállományt tudtak tenyészteni. Említettük, hogy több bérlő jöve^ Új^r fitcUh IZE ttykjoM IWLUÜ jöUeh 59. ábra. Felső-Pusztaszer haszonbérbe adása, 1901. évi térkép nyomán delmező dohánytermelést is folytatott. Módos gazdák alhaszonbérlókre, vagy „feles szántók"-ra bízták a bérföldek művelését. Kecskemét tanácsa igyekezett szabályozni a feles szántók nagyjószágainak legelőhasználatát: „A pusztaszeri bérlők feles szántói igavonó lábas jószágaikat kétszeres szájbér előleges befizeté283