Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

Tasi Imre Tasi László Tímár Imre Tóth Pál Tóth Sándor Török Antal Török Ferenc Török Imre Török János (3) Vakulya Istvánné Vecsei Pál Végh Lajos Végh Mihály Végh Sándor Zsigó György (3) Zsigó Imre Zsigó János Zsigó József (2) Tassi Ferenc Tassi László Tassi Péter Domokos Julianna Tréfás Tóth Pál Tréfás Tóth Sándor Tréfás Tóth István Tréfás Tóth Lajos Tréfás Tóth Lukács Török Imre Monostor 83. Monostor 48., 49., 50. Monostor 82. Monostor 106. Kecskemét Monostor 104/a Kecskemét Monostor 104/b Kecskemét Monostor 108. Kecskemét Monostor 104., 114. Kecskemét Monostor 44., 45. Monostor 40., 41. Monostor 38. Némedi Varga Gergely Monostor 118. Török István Török Magdolna Török Vilma Félegyháza Félegyháza Végh Mihály Zsámboki Antal id. Zsámboki Antal Zsámboki János Monostor 39. Monostor 107. Monostor 67. Monostor 57. Félegyháza Félegyháza Félegyháza Félegyháza Bugac pusztát az 1879. évi kataszteri térkép szerint hat dűlőre osztották: S^ekeresés, Tolvajos, Hosszúhát, Telelő, Kápolna és Deszkás dűlőre. A dűlők művelési ágak szerind leírásában Tolvajos és Hosszúhát kizárólag legelő és erdő, míg a többi dűlőben szántóföldek és rétek, Szekerczés és Telelő dűlőben ezenkívül szőlők is voltak. Szekerczés dűlőben, Szabad-Jakabszállás határától pár száz méterre terült el a fákkal körülvett Szentkirályi major. A bekerített területen 5 épület, 1 harangláb, 2 kert, gémeskút és a birtokos lakóháza mögött park látható. Ezektől keletre volt 3 gazdasági épület és 1 szárazmalom. (55. ábra) A majortól nyugatra széles út vezetett egy több holdas szőlőtelephez, amely mellett kis ház, valószínűleg a vincellér háza állott. Néhány száz méterrel délre még két hosszú gazdasági épület: föltehetően marhaistálló és juhhodály tartozott a majorhoz. 265