Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

volt a közbiztonságra felügyelő zsandárok kaszárnyája, melyet a későbbi határtérképek is föltüntetnek. Számos tanya mellett virult kisebb-nagyobb szőlő, de bizonyos, hogy az 1860-as években az állattenyésztés - a szarvasmarha- és juhtartás - volt az elsőrendű üzemág a monostori tanyákon. A tanyaiak ellátására Kecskemét városa lóerővel működő szárazmalmot építtetett a Yds-zsombós rét mellett. Az alsómonostori pusztai iskolában („Puszta Schule") 1856 őszén kezdődött a tanítás.

48

2 Míg Monostor puszta keleti, nagyobbik részén a 19. század közepe tájáig jelentős szintet ért el a tanyafejlődés, addig Bugac homokos pusztáin a kecskeméti közbirtokosság gulyái, ménesei, juhfalkái legeltek. A pusztának Orgoványnyal és Szabad-Jakabszállással határos területén állott a Szentkirályi család majorja, délnyugati részén volt a többezer holdas „Bugacfi nag erdő', keleti felén pedig „Bugacfi nag legelő', mely Monostor pusztával határos. A mély fekvésű területeken kisebb-nagyobb tavak: a Szekere fis tó, Vén tó, Fehér tó, Hosszú tó, Fekete tó vize adott nyáron enyhülést a bogárzó jószágnak. A Bugaczi rét és a nagy legelő között tanyák ékelődtek a pusztába. Északnyugatról, a Szentkirályi majoron át délkeletre, Félegyháza felé vivő út mellett épültek. Az ÉNY-DK-i irányú út mellett, illetve közelében Demeter Imre, Kovács Pál, Kovács László, Szabó Mihály, Bodogh Ferenc, Szapanyos Károly, Burik (helyesen Buzsik) József, Ferenczy György, Demeter István és Gyenes Mihály tanyái állottak. A térképről leolvasható, hogy a tanyák a bugaci réten épültek, melyet tocsogós vízállások, néhol buckák tarkítottak. A tanyáktól nyugatra, ugyancsak a réten Kiss Zsigmondnak, Ferenczy Jakabnak és Beseny Menyhártnak volt még tanyája. A Bugaczi nagy erdő mellett pedig Lukács Imre gazdaságát jelöli térképünk. Mindebből arra következtetünk, hogy a bugaci réten számottevő területet haszonbérbe adott (vagy eladott) Kecskemét városa. Hét tanya mellett szőlőskert is volt, a legnagyobb Buzsik József tanyája mellett, melyet a későbbi határtérkép „Buzsik sfilő'-nek jelöl. A 14 bugaci bérlő (vagy birtokos) közül a Bodogh, Ferenczy, Gyenes, Kovács és Szappanos családnak Monostoron is volt földje. Ezeket a bugaci tanyákat Bugacz-Monostor kataszteri térképére és 1885. évi áttekintő térképére rávetítve úgy látjuk, hogy az ún. Telelő dűlőben, vagyis a 19. század eleji haszonbéres telelők helyén épültek. Sajátos egybeesés! A bérleti viszony, illetőleg a földhasználat folytonosságát további adatfeltárás igazolhatja vagy elvetheti. Az 1879. évi kataszteri térkép a korábbi forrásoknál teljesebb és részletesebb betekintést nyújt „Bugacz-Monostor puszta adóközség" birtokviszonyai48

2 CZAKÓ Ferenc 1995. 121. 257