Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás

A harmadik, jakabi földet jussoló testvér, Rozália férje Sári János szegedalsótanyai gazdálkodó jó ideig nem hagyta el apjától örökölt birtokát. Domaszék tanyai kapitányságban lévő 18 kat. holdas gazdasága, a jó minőségű barna homoktalajt és 2-3 hold paprikaföld termését figyelembe véve, legalább ötszörannyi homokhátsági földdel fölért. Ezenkívül volt 70 hold bérlete RöszkeSzentmihálytelek kapitányságban, cséplőgépe kazánnal, háza Szeged Rókus városrészében. Nem sokra becsülte felesége örökségét, azt mondta róla: „... aza rossz Jakab", „rosszjakabi főd..." Tanyát építtetett rá és az egész földet haszonbérbe adta. Egy időben árulta is, de nem akadt rá jó vevő. A családi emlékezet szerint a nagyapa, Sári János apja hajóács volt még a folyami fahajózás virágkorában, és ő vetette meg a családi vagyon alapját. Fiát gimnáziumba járatta, de ó tanulmányait nem fejezte be, dolgoznia kellett a tanyai gazdaságban. Megmaradt 51. ábra. Sári János szeszfőzdéje az 1930-as években, Jakabszállás. Fekete János reprodukciója. viszont az olvasás szeretete: „Sári tata olvasni szeretött ... Sári mama pörölt A jene ezt a könyvet, mintha hasznát látná. — Mit olvasott? — Minél régibb volt, annál jobban szerette. Ha tanált a zsibpiacon egy régi könyvet, azt mögvötte." Az emlékezésekből egy polgárosult, tanult századforduló korabeli paraszt, Mikszáth vagy — szegedi lévén - Tömörkény, Móra tollára érdemes személyiség arculata rajzolódik ki. Elsőszülött fia, if). Sári János (1900-1975) Szánkon egy lakodalomban, a lány kikérőben ismerkedett össze az orgoványi Kun Máriával (1903). Az ismerkedést hamarosan lánykérés követte és a szegedi Sári János és Kun Mária 1924. 244