Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás

Fülöpjakabszállás, 11 Majsajakabszállás, Szánk 6-6 Bugac 5 Ágasegyháza (kecskeméti puszta) 4 Alpár 3 Csongrád, Kistelek, Pálmonostora, Szabadszállás, Szeged 2-2 21 településről 45 0 l-l " Tizenöt év alatt 310 helyben lakó kötött házasságot a római katolikus ká­polnában. Közel egyharmaduk (101 fő) Szabadjakabszálláson született, de a házasfelek 67 %-a jövevény volt. A 20. század elején is kecskeméti családokból származtak legtöbben, de nőtt a félegyházi és orgoványi bevándorlók száma. A kelet felől szomszédos „fülöpjakabi" és a déli szomszéd bugaci családok beköl­tözése - a gyakori rokoni kapcsolat révén is - természetes fejlemény. Szánkról a református Nemes és Szécsényi család települt Jakabszállásra. A Tisza-menü Alpárról, Ókécskéről, Csongrádról, Szentesről, Mindszentről és a távolabbi Kis­telekről, Szegedről is megvetette a lábát több család a felosztott járásföldeken. Kevesebben voltak, mint a környékbeli tanyákról, falukból bevándorlók, de 20. század eleji föltűnésük mutatja, hogy a déli Tisza-vidék túlnépesedő tanyáinak, falvainak parasztjai újra és újra fölfedezték maguknak a viszonylag olcsón meg­vehető Duna-Tisza közi homokpusztákat. A házasultak között többször előforduló kecskeméti családnevek: Berente, Bódog, Dubecz, Gulyás, Kecskeméti, Oláh, Tenke, Végh. Kiskunfélegyházi csalá­dok: Csenki, Fazekas, Mészáros, Rádi, Zsámboki; orgoványiak: Csikós, Kocsis, Kun, Sárga; izsákiak: Galló, Meggyesi; fülöpjakabiak: Hajnal, Pinviczki. Mind a négy ágasegyházi házasuló a Konfár család gyermeke volt. A kereszteltek anyakönyvébe a lelkész 1926 augusztusától jegyezte be rend­szeresen a szülők származási és lakóhelyét. Öt esztendő áttekintése a szülők származásáról az alábbi képet adja: kecskeméti 114, kiskunfélegyházi 82, orgo­ványi 22, fülöpjakabi, majsajakabi és bugacmonostori (bugaci) 12-12, izsáki 7, szanki 6, alpári, lajosmizsei, soltvadkerti 5-5, kerekegyházi és pálmonostorai 4-4, — viszont ha a négy jászsági településről (Apáti, Árokszállás, Ladány, Szent­andrás) származókat együtt vesszük számba: számuk 10. Kitűnik, hogy jászsági családoknak nem elhanyagolható szerepük volt Szabadjakabszállás népesítésé­ben is. A meghaltak anyakönyve csak 1944-től maradt fenn a róm. kat. plébánián és a plébános 1948 januárjától jegyezte be az elhunytak születési helyét. 45 0 Jakabszállás, Rk. Plébánia irattára, Házasultak anyakönyve I. 1919-1944. Egy-egy házasult született a következő településeken: Abony, Cegléd, Debrecen, Helvécia, Jászkarajenő, Jászkerekegyháza, Jászladány, Jászszentandrás, Kiskőrös, Kocsér, Kunszentmiklós, Lajos­mizse, Medgyesbodzás (Arad m.), Mindszent, Nagypáhi, Ókécske, Salgótarján, Soltvad-kert, Szentes, Zenta, Vízakna. 239

Next

/
Oldalképek
Tartalom