Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás

A születés hely

e A házasfelek száma Kecskemét 32 Szabadjakabszállás 29 Kiskunfélegyháza 12 Izsák, Orgovány 5-5 Szabadszállás 3 Bugac, Lajosmizse 2-2 Fülöpszállás, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Köncsög puszta, Majsajakabszállás, Peszéradacs, Soltvadkert, Szentes l-l A 19. és 20. század fordulója körüli években is Kecskemétről beszármazó családok adták a legtöbb házasulót. Nőtt a félegyházi születésű házasfelek száma és a korábbinál több homokhátsági településről származott egy-két házasodó. 1907 és 1918 között 49 olyan katolikus párt eskettek Izsákon, melyeknek egyik-másik házasfele (többnyire mindkettő) Szabadjakabszállás pusztán lakott.

44

3 A születés hely

e A házasfelek száma Kecskemét 39 Szabadjakabszállás 13 Kiskunfélegyháza 11 Izsák 6 Orgovány 5 Kocsér, Lajosmizse, Szabadszállás, Pálmonostora Soltvadkert, Tiszaalpár 2-2 Jászapáti, Kerekegyháza, Kiskunmajsa, Kunszentmárton, Majsajakabszállás, Páhi, Szepetk (Zala m.), Tázlár, Tiszapolgár l-l Változatlan, sőt növekvő a kecskeméti katolikus telepes családokból származó házasulok aránya és az 1900-1910-es években megjelentek a jászsági gyökérzetű (Jászapáti, Jász-Kerekegyháza, Lajosmizse, Kunszentmárton) és Tisza melléki községekből származó telepesek sarjai is a házasulok között. Utóbbiak az 1896. évi parcellázáskor és utána települtek a pusztára. A férj és a feleség a házasságkötések egyötödénél származott azonos településről illetőleg pusztáról. Szembetűnő, hogy leginkább a kecskemétiek házasodtak egymás között. 44

5 Az izsáki római katolikus egyház anyakönyveiben Sz. Körösi Ilona végzett kutatást. Fenti összegzésünk a munkaközösségi kutatás kereteiben folytatott anyaggyűjtésén alapul: Sz. KÖRÖSI Ilona 1990. 94-95. 236