Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány

vett jegyzékbe: „Kun-Szent-Miklós kocsmáját", az orgoványi iskolát, 4 csőszházat (alsó, felső, kocsmai és erdei csőszház) és 172 tanyai lakóházat. A házak száma ezúttal sem azonos a tanyák számával. Pl. Tóth Ferenc Sarok dűlői tanyáján 3 lakóház állott: a birtokosé, a cselédház, a vincellér háza a szőlő mellett és volt még 5 gazdasági épület (44. ábra). Király Sándor Korcsma dűlői tanyáján szintén 3 házat vettek jegyzékbe: 170 sz. alatt a tulajdonos lakóházát, a szárazmalom mellett a molnárházat (171) és a cselédházat (172) (1. 45. ábra). 2-2 lakóház volt Tóth István nagygazda Jakabs^él dűlői és Tekes Imre Kutikép dűlői tanyáján. Mivel a kataszteri térkép 17 szelvénye elkallódott, a tanyák száma nem állapítható meg pontosan, de a korábbi számbavétellel egybevetve kb. 158-160-ra becsülhető. 44. ábra. Tóth Ferenc Sarok dűlői tanyája. 1879. évi kat. térkép 36. szelvény Huszonhat birtokosnak volt egynél több tanyai háza: legtöbbjüknek 2-3, Tekes Imre, Hirschler Márton és Weisz Márton 5-5 lakóházat, Tóth Ferenc nagygazda 11 házat építtetett több pusztarészen fekvő birtokán. A nemesi címmel rendelkező Baky Elek úrnak, Baky Istvánnak és gróf Kun Lászlónak 2-2 tanyája volt. Két tanyai gazdaságot működtetett a kunszentmiklósi református eklézsia, egyet az ottani közbirtokosság. 1879 előtt a Bugac pusztával határos Gőbölyjáráson legelőföldeket parcelláztak. A kiosztás úgy történt, hogy Orgovány és Bugac határvonalától elhagytak kb. 300 méter széles sávot, az legelő maradt és onnan kezdték a földek kimérését. 1879-ig csaknem minden birtokos tanyát épített, s valamennyien a Bugac felé eső pusztaszélen. A 146-153. és 156-158. házszámú tizenegy pusztaszéli Swrűti 218