Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány
sor, de Bedekovich Lőrinc leírásából tudjuk, hogy 1799 előtt megtörtént. 406 Bizonyossá teszi, hogy a 18. század végén a pusztán már lakott szállások voltak, legelőket törtek föl és a kinnélők száma a 19. század első felében fokozatosan növekedett. A kérdésre az összegzésben visszatérünk. 1820-ban a hatóság Szentkirályi Tóth József orgoványi tanyáján a következőket vette leltárba: felső ház (amiben nem volt kemence!), kemencés alsó ház, forgó jászlas istálló, juhszín, baromfiól, kút, 8 öl hosszú, 3 öl széles és 3 öl magas szénakazal, 9 öl hosszú és 2 öl széles szalmakazal. 40 7 A leltár cselédtartó, állattenyésztő és szántóföldi gazdálkodást folytató gazdatanyáról bizonykodik. 43. Orgovány pusztai tanyák 1861-ben, a kecskeméti Köncsög puszta szomszédságában. II. katonai felvétel: XXXIV. 57. szelvény Az 1860-as évek elejére némely pusztarészen, különösen a puszta nyugati, Izsák felé fekvő területein a negyven-ötven évvel későbbi tanyasűrúséget megközelítő településhálózat bontakozott ki. 40 8 A Csira S^ék elnevezésű szikes tó körüli homokhátakon 12 család, Benehalom felé, a puszta nyugati kiszögelésében 13 család épített tanyát, némelyek — föltehetően a kisebb birtokúak - egymás közelében. A 406 Orgovány puszta tagosítását sem a Kiskunságra vonatkozó, sem a helytörténeti tanulmányok nem említik, erről hitelt érdemlő forrásunk Bedekovich Lőrinc egykorú leírása. 40 7 ILLYÉS Bálint é. n. 183. 40 8 II. katonai felvétel: XXXIV. 57. szelvény 216
