Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 3. Szánk és Móricgát
A halotti anyakönyv alátámasztja azt a különböző forrásokból eddig leszűrt következtetést, hogy kevés szentmiklósi és lacházi család tartotta meg redempciós járandóságát, illetőleg települt tartósan szanki vagy móricgáti földjére. A két anyatelepülésen az eltemetett reformátusok 16 %-a született. Közéjük tartozott a Somogyi család több tagja. Somogyi Pál 51 éves fóldész 1867-ben a szomszédjával támadt összetűzésben lelte halálát: „saját szántóföldének a bitangolástóli védelmezése közben földszomszédja, Bazsa Mihály és annak cselédei által annyira megveretett, hogy annak következtében néhány óra múlva meghalt." 38 6 Az eset a pusztai gazdák között a föld birtoklása miatt fölizzó ellentéteket és a pusztaiak egykorú mentalitását, erkölcsi világát is példázza. A pusztaközségben temették el 1897-ben Somogyi Gábor 146 holdas, kunszentmiklósi születésű nagygazdát, a szintén szentmiklósi Bóna Péter „nemzetes" urat és feleségét, Mészáros Imre gazdát, Lovas István és Tabajdi Lukács özvegyét. A Deli-, a Lestár- és a Seregély-család több sarjadéka már Szánkon született, közülük a móricgáti lakos Deli István gazdát (1822-1912) érdemes kiemelnünk, aki az egyházi anyakönyv bejegyzése szerint 1822-ben Szánk pusztán látta meg a napvilágot (!). Több református a közeli Vadkertről, Halasról és Halas szomszédos Bodoglár pusztájáról származott a vizsgált területre. Halason született a módos Bazsa Mihály gazda (1822-1889), Karó Lajos (1854-1940) és Karó István (18561930). Kevesebb református jövevény volt a pusztákon a valamivel távolabbi Izsákról, Orgoványról és Kecskemétről. A békéssámsoni jövevények mind a Szalontai-család ivadékai és sajátos, hogy Hódmezővásárhely — a szomszédos Tázlárhoz hasonlóan — Szankra is bocsájtott néhány (bár kevesebb) református telepest. A szanki római katolikus fllia anyakönyveit csak 1906 decemberében kezdték vezetni, ezért a katolikusok származásáról a majsai anyaegyház korábbi anyakönyvei adnak tájékozódást. Az 1850-es években a pusztán lakott a Bezsenyi, Faragó, Filus, Hajdú, Lang, László, Minda, Romai, Szlezák család. 38 7 Az 1865 januárjától 1899 december végéig házasulok származási helyét két időmetszetben mutatjuk be, ami a migráció irányáról külön tanulságot ígér. Kassa, Kerekegyháza, Nagykőrös, Páhi, Szabadszállás, Szászvár, Szentetornya (Békés m.), Szentlőrinckáta, Tass, Ujszivác (Bács-Bodrog m.). 38 6 Uo. A lelkész bejegyzése a vegyes anyakönyv I. kötetében, 1867. 38 7 Kiskunmajsa, Rk. Plébánia, Meghaltak anyakönyve 1853. január 1-től. Ebben nem vagy ritkán tüntették fel az elhunytak születési helyét, ezért választottuk forrásul a házasultak anyakönyvét. 206
