Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 1. Szentlászló - 2. Pálos és Csólyos
1901 májusában több Csólyos pusztai lakos a Kiskunfélegyházától való nagy (35 km-es) távolságuk miatt és Kiskunmajsa közelségére tekintettel azzal a kérelemmel fordult a majsai elöljárósághoz, hogy a pusztát csatolják Kiskunmajsához. A beadványt eljuttatták a félegyházi elöljárósághoz is. Az ügy elhúzódott, és ezalatt felvetődött Csólyos és Pálos egyesítése révén önálló község alakításának szándéka. Az 1886. évi XII. törvénycikk értelmében: „... valamely pusztának községgé alakulása csak azon esetben engedhető meg, ha ezen alakulást a pusztai birtokosok azon része kívánja, mely a puszta egyenes államadója felénél nagyobb részét fizeti." 36 1 Az 1904 január havában összehívott pálosi és csólyosi tárgyaláson a szükséges feltétel nem teljesült. A puszták lakói ezután több alkalommal próbálkoztak az önálló községi létre jutni, de eredménytelenül. Végül 1945. május 12-iki kérelmük után Erdei Ferenc belügyminiszter engedélyezte az önálló községgé válást. A 325 tanyaszámmal rendelkező, 1566 lakost számláló Csólyos és a 320 tanyaszámú, 1562 lakosú Pálos önálló községi léte 1945. július l-jén kezdődött. Az új község központjában a kövesút mellett az 1939. június 12-én felszentelt római katolikus templom, szemben vele Magyar Ferenc tanyája, attól Szeged felé Majoros Pál tanyája, Sutka Sándor kocsmája, Klivinyi József boltja és kocsmája, Majsa felé Bátszki Péter műmalma és Szögi Mihály szélmalma álltak. A falu magvát a vallásos élet, a községi társasélet központjai és a mindennapi szükségleteket ellátó két malom alkották. Szembetűnő, hogy kézműiparos még nem telepedett meg, a négy elemi népiskola pedig nem KiskunmajsaSzeged közötti út mellett, hanem a tanyák között épült. Melléklet Pálos pusztán lakó házasultak, származásuk szerint, 1878-1899 Jászladányiak. Kis Mária, Kis János, Pomázi Mária, Rimóczi Farkas, Rimóczi Ilona, Tálas János, Tálas József, Túri Ferenc, Túri Károly (1878-1885 között). Szegediek\ Ónozó Erzsébet, Márton Julianna, Fodor János-Csóti Julianna, Jakus Anna (Alsóváros) Ótott József-Vas Teréz, Szekszárdi Antal, Erdélyi Ferenc, Horvát Anna, Nagy József, K. Halász Julianna, Muhel Anna (Csengele!), Tóth János (Alsóváros)-Varga Rozália (Rókus), Tandari Illés, Dobó Veronika, Farkas Pál-Pap Etel, Gera Ilona, Gera Julianna, Fodor Mihály-Szekeres Etel, Vas Sándor-Papdi Rozália, Gera Illés, Vetró Ferenc, Rutai Pál-Csányi Julianna, Daka Ferenc, Pálfi Menyhért-Dobó Etel (Alsóváros), Vetró Rozália (Felsőváros), Palotás József-Erdélyi Erzsébet, Tandari Erzsébet, Faragó András, Kis Erzsébet, Máté György-Dobó Piros, Szögi Mihály, Farkas Piroska, Halász Ve36 1 A törvénycikket és a két puszta egyesítésének ügyét közli FODOR Ferenc 1995. 101-104. 194
