Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 1. Szentlászló - 2. Pálos és Csólyos

2. Pálos és Csólyos Pálos Csólyospálos 1945-ben vált önálló községgé a 6704 kat. hold területű Csólyos és az 5338 kat. hold területen fekvő Pálos puszta egyesítésével. A török hódoltság utáni évtizedektől másként alakult a két puszta birtoklása, közigazgatási hovatartozása, ezért benépesedésük történetét külön vizsgáljuk. Korábban kezdődött Pálos tanyásodása. A 18. század elején Pálos pusztát a szegediek legeltették, utóbb azonban kénytelenek voltak elismerni a Német Lovagrend birtokjogát, és haszonbért fizetni Pálos és a szomszédos puszták (Csengele, Csólyos, Kömpöc, Szendászló) legeltetéséért.

33

3 A Jászkunság 1745. megváltásakor Felsőpálost Jászkisér, Alsópálost Jászladány váltotta meg, ötezer forintért.

33

4 A majsai római katolikus egyház plébánia-története írja, hogy 1773-ban a pusztán egy csárda állt, melyben hárman laktak, „mindannyian hithű katolikusok."

33

5 A két jászsági kismezőváros polgárai a nagy távolság miatt maguk nem használták, inkább haszonbérbe adták a pusztát: 1795-ben a félegyházi közbirtokosság 6113 marhát és 14 915 juhot legeltetett Páloson.

33

6 Ludovicus Nagy ugyan lakadannak tünteti fel Pálost, ám a közeli évek egyházi sematizmusai arról bizonykodnak, hogy a pusztának a csárda személyzetén kívül is voltak kinn élő lakói. 1823-ban 12 római katolikus és 11 református, 1835-ben 7 r. katolikus és 21 református lakta.

33

7 Mint más puszták 19. századi népességénél, itt is az egyházi sematizmusokat tartjuk hitelt érdemlőnek. A Jászkisér felsőpálosi pusztájáról 1821-ben, és a Jászladányhoz tartozó Alsópálosról 1824-ben készült két térkép a csárdát, egy „majort" és 6 baromkutat tüntet fel,

33

8 tehát a pusztán a csárda bérlői, a majornak nevezett pusztaház vagy csőszház lakói és a jószágokkal kinn háló pásztorok laktak. Pálos, hat más pusztával együtt, a majsai anyaegyház fíliája volt. Az 1830 és 1859 közötti majsai keresztelési anyakönyvből Fodor Ferenc a következő Pálos pusztai családneveket jegyezte ki: Darányi, Dávid, Dombai, Garas, Gera, Jós, Nagyköntis, Nemes, Nyíri, Pál, Pásztor, Ruskó. Az egykorú majsai névanyaggal 33

3 REIZNER János 1899. 305. 33

4 KELEMEN Kajetan 1877. 23. 33

5 Kiskunmajsa, Róm. kat. plébánia, História domus 1743-1914. Latinból fordította dr. Pongrácz Elemér plébános. 33

9 FODOR Ferenc 1995. 87. 33

7 Ludovicus NAGY 1828. 468., Schematismus venerabilis cleri almae doecesis Vaciensis pro anno aerac communis 1823. Posonii Uaz 1835. 99. 33

8 A két térképet közli FODOR Ferenc 1990. 56., 58. 183