Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái
A módos parasztbirtok 1879. és 1895. évi művelési ágai: 33 1 Műveiéri ágak 1979-be n 207 kh. 800 n-öl 928 " 85 " 1139 " 1895-ben 367 kh. 1 " szántóföld kert rét szőlő legelő erdő tanyatelek nádas adómentes mocsár összesen 306 kh 150 n-öl 7 " 1015 " 1 " 344 " 1 " 1148 " 2 " 930 " 979 kh. 239 " 3 " 207 " 150 " 1 " 11 " P A rét- és a legelőterület nagysága mutatja, hogy a Tápaiak az állattenyésztésnek kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak. Az állatok és az állati termékek értékesítése volt a gazdaság fő jövedelmi forrása. Szembetűnő, hogy 1879-ben szendászlói tanyáik mellett még nem telepítettek szőlőt, és a birtoknagysághoz viszonyítva 1895-ben is kicsi, 3 hold szőlejük volt. A Tápaiak ház- és vagyonközössége 1903-1904-ben bomlott fel. Az akkor már 1250 hold területű birtokot a 24 örökös egyenlő arányban, a földek minőségét figyelembe véve osztotta meg. Az osztozkodáskor négy tanya állott a birtokon, egy évtized alatt öt újabb épült. Tápai Ferenc és Pál gyermekei egy ideig fenntartották a vagyonközösséget, de néhány év múlva már külön gazdálkodtak. Az 1920-30-as évekre az 1860-as évektől a századfordulóig 1250 holdra gyarapodó családi birtok 40-60 holdas gazdaságokra darabolódott fel. 33 2 A vállalkozó szellemű, parasztpolgári mentalitású Tápaiak a tőkés árutermelés konjunktúráját felhasználó családi gazdaság egy intenzív válfaját hozták létre szendászlói birtokukon. A Duna-Tisza közén, elsősorban a nagymezővárosok: Kecskemét, Szeged, Nagykőrös határában voltak hasonlóan sikeresen gazdálkodó paraszü és úri birtokosok, de - mint Balogh István hangsúlyozza - a Tápai család birtokszerzése és gazdasága „alighanem egyedülálló módon, számadatokkal igazolhatóan világítja meg az ilyen vállalkozó típus életútját." 33 1 BKMÖL, Jász-Szent-László adóközség, Birtokrészleti jkv. 1879., A magyar korona országainak gazdacímtára. Bp., 1897. 222-223. 33 2 BALOGH István 1980. 285.. 180
