Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

I. BEVEZETÉS - 2. A kutatás forrásai és módszere

hogy a tőkés korszakban - amelyre vizsgálatunk kiterjed - a migráció jellege más, mint a feudális gazdaság és társadalom viszonyai között. Példával élve: 1848 után kevesebb a földesúri telepítés, a birtokosok szerepét a pusztákat parcellázó és a telepeseknek kölcsönt adó bankok veszik át, és nem készülnek, vagy nem maradtak fenn (?) a telepítésről névjegyzékek, mint korábban. Másutt nagyobb a spontán, egyidejű írott forrásban nem rögzített népmozgás. Azzal számolhatunk tehát, hogy vizsgálatunk korszakában részben más a rendelkezésre álló források köre, mint a feudális korban. Munkánk az érintett szaktudományok eredményeinek felhasználása mellett meghatározóan anyagfeltáró jellegű, és mivel a sokrétű forrásokból föltárt új ismeretanyagnak csak kisebb részét volt módunk publikálni, következésképp részben anyagközlő igényű. A témakörből publikált forrásanyagot viszont e helyen mellőzzük és amennyire szükséges, összegező ismertetését adjuk.

2

2 2

2 A vizsgált terület betelepüléséről publikált tanulmányok: JUHÁSZ Antal 1993., 1997., 1998/b, 1999., 2001a., 2001b., 2002. 18