Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 9. Szentimre
Néhány család megtelepedése és életútja A jászárokszállási idős Makkos József (1831-1916) és felesége, Asztalos Eszter (1834-1900) az 1895. évi névjegyzéken szerepeltek először. Fiukkal és menyükkel — ifj. Makkos József (1856. Jászárokszállás - 1931. P. szentimre) Trpák Róza (1860. Tatárszentgyörgy - 1934) - együtt már Jászkerekegyházáról települtek a pusztára. Ezt onnan tudjuk, hogy ifj. Makkos József gyermekei az 1870-80-as években Kerekegyházán születtek. 28 1 Idősb Makkos József a fiával a Csárdamajori dűlőben 32 kat. hold, Turján dűlőben 66 kat. hold, Szőlőhegy dűlőben 9,5 kat. hold földet birtokolt. A 108 holdas gazdaság 2/3 - 1/3 arányban volt az idősb és az ifjabb Makkos-házaspár birtoka. A tekintélyes gazdabirtoknak több mint felét (59 kat. holdat) kaszálóul használhatták, 29 holdat szántottak és csaknem 10 hold mocsaras, nádas terület. Hasonló volt más gazdabirtokok művelési ágak szerinti használata, ami aláhúzza a tanyai jószágtartás jelentőségét. Idősb Makkos József felesége 1900-ban elhunyt, s még abban az évben újra nősült, egy kecskeméti származású özvegyasszonnyal kötött házasságot (Benke Magdolna, 1837-1904), akivel négy évet élt együtt. Fiának az anyakönyvi kutatásból hat gyermekéről tudunk, mindannyian Kerekegyházán születtek. János fia (1890-1950) és Gizella lánya Kerekegyházán született fiatallal kötött házasságot. A szüleivel 1895 körül Szent Imrén megtelepedő Makkos József 1930ban 83 holdon, fia (ifjabbik Makkos József) 66 holdon gazdálkodott. Az Andó család Törteiről települt. A család nem szerepel sem az 1890. és 1895. évi vevőtársaság névjegyzékén, sem az 1897. évi jegyzőkönyvben, így a századforduló éveiben költözhetett a pusztára. Andó Pál (1853-1930) ötven év körüli parasztember, amikor feleségével - Balla Teréz (1855-1927) - és hét gyermekével tanyaföldet vásárol. Egyelőre nem tudni, mennyi földön telepedett meg, de bizonyos, hogy fia, ifj. Andó Pál 1930-ban 35 holdon gazdálkodott, s ezzel a falu kisszámú gazdarétegéhez tartozott. József nevű fia (1878-1939) a harmincas években 28 holdat művelt, amiből kb. 2 holdnyi volt a szőlő. Andó József feleségének (Molnár Rozália (1883-1967) szülei Tiszavezsenyről települtek. „Csábította űket Szentimre. A megélhetés szempontjából láttak ittjobb jövedelmet. Ott nagyobb volt a szegénység. Próba-szerencse, útrakeltek, úgy vándoroltak ide" - emlékezik az egyik leszármazott. 28 2 Az Andó család férfi tagjai mind tanyásgazdák voltak. A Varga Lajos-Kozma Eszter református házaspár tagja volt az 1. vevőtársaságnak. Makádról, a Csepel-sziget déli fekvésű falujából települtek, ahol Varga Lajos kocsmároskodott. A „telepítvény" központjában, a majorhoz közel vásároltak telket és három dűlőben összesen 3 kat. hold 1152 négyszögöl földet, 28 1 Kerekegyháza népességének számottevő része a Jászságból települt. L. SZABÓ László 1990., Soltszentimre, R. kat. plébánia irattára, Halottak anyakönyve 1916. dec. 5. - 1955. okt. 30. 28 2 Király Istvánné Andó Margit (1922), Szent Imre u. 66. 155
