Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 9. Szentimre

Fülöpszállás filiájává. A közbirtokosságtól kapott telken 1903-ban közadakozás­ból és közmunkával egy tantermes iskolát és tanítói lakást építettek. Pest megye törvényhatósági bizottsága 1918 őszén hozott határozatot az önálló község alakulásáról és 1919. február 15-én lett Pusztaszentimre néven nagyközséggé. Nevét 1922-ben Soltszentimrére változtatták. Mai református temploma 1936-ban, római katolikus temploma 1937-ben épült. 1930-ban 1391 főnyi lakosságából 594 (43 %) élt külterületen: tanyákon és az úri birtokok ma­jorjaiban. Határa 7737 kat. hold volt (1930). 27 6 A telepesek származása Puszta-Szent-Imre a csengődi római katolikus lelkészség 1899. évi műkö­désétől annak fíliája, ami könnyebbséget jelentett a puszta lakóinak. A telepít­vénytől ugyanis a homokos és székes utakon Csengőd „csak" 12-13 km-re, Akasztó viszont 6 km-rel távolabb feküdt. A lakosság 82-85 %-át adó római katolikusok származását két időszakra bontva mutatjuk be: 1899. január 1-től 1916. december 31-ig a csengődi, 1916 decemberétől 1955. október 31-ig a helybeli halotti anyakönyv alapján. 27 7 Az első időszakban 120 hat éven felüli pusztai lakost jegyeztek be a csengődi egyház halotti anyakönyvébe, s közülük 14 volt szentimrei születésű. A második időszakban 427 hat év fölötti szentimrei katolikus lakost temettek. Közülük már 82 személy Szentimrén született, de az elhunytaknak még több mint négyötöde (!) jövevény volt. Az 1899. január 1 és 1955. október 30 között meghalt római katolikus vallású lakosok születési helye A helység neve 1899-1916 1917-1955 Összesen Pusztaszentimre 14 82 96 Akasztó 14 34 48 Mindszent 17 26 43 Kecskemét 12 28 40 Izsák 9 21 30 Nagyperkáta (Perkáta) 4 17 21 Fülöpszállás ­11 11 Jászkerekegyház 4 7 11 27 6 A demográfiai és helytörténeti adatok forrásai a népszámlálások statisztikái és a História domus. 27 7 Csengőd, Rk. plébánia, Holtak anyakönyve 1899-1916. Az adatok kigyűjtésében közreműkö­dött Csősz László egyetemi hallgató. Soltszentimre, Rk. plébánia, Halottak anyakönyve 1916. december 5 - 1955. október 30. Ezúttal is eltekintettem a csecsemők és a kisgyermekek szám­bavételétől. Indokolását 1. a kutatásmódszertani bevezetőben. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom