Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 9. Szentimre

a középkori templom romjain kívül csak a „Szt. Imre csárda" és egy csőszház épületei állottak.

26

0 Galgóczy így írt róla: „... Tetédentól keletre Akasztó és Fülöpszállás közt 11232 hold területtel, sok szikes legelővel a Földvári nemzetség birtoka (...) Duna-Vecse város szerzett meg belőle 1000 holdat."

26

1 1864-ben a Földváry család osztályegyesség útján megosztotta a birtokot és öt birtoktest alakult ki: 1. Gróf Vay László hitbizománya (utóda a Solti Közbirtokosság), 2. Jelenfy nevű birtokos végrendeletének végrehajtója (jogutóda Dunavecse nagyközség), 3. Blaskovich Kálmán és Sándor, 4. Ivánka Ida báró Kaas Eduárdné, 5. Ivánka Zsigmond földbirtoka 26

2 Az 1860-as évek végére, 70es évek elejére az Ivánka és a Blaskovich család tagjai birtokukon több majort építtettek: állt az Ivánka major, más néven „Csárda major" épületegyüttese, attól délre az Etel major, nyugat felé a Nagy major, majd az 1880-as évek elejére a Dohányos és az Új major épületei.

26

3 Az Ivánka család 18 szobás kastélyt építtetett, Blaskovich Sándor földszintes, saroktornyos „csinos úrilakát" pedig a vármegye-monográfia említi.

26

4 A majorok megépültével ugrásszerűen nőtt a puszta népessége: az 1870. évi népszámlálás a későbbi község területén — ami egyezik a fenti birtoktestekkel — 205 római katolikus, 5 református, 3 evangélikus és 1 izraelita vallásút, együttesen 214 lakost regisztrált, az 1882. évi egyházi sematizmus pedig már 296 személyt (216 r. kat., 50 református, 30 evangélikus) vett számba 26

5 A jövevények majorsági cselédek, pásztorok és családtagjaik voltak. A puszta Akasztó község filiája és az egyházi anyakönyvek szerint a római katolikusok többsége akasztói, a reformátusok Fülöpszállásról, Duna-melléki falukból, az evangélikusok többnyire Kiskőrösről valók.

26

6 Az Ivánka-birtok eladása és benépesedése 1890-ben Ivánka Oszkár, a legnagyobb birtoktest tulajdonosa eladta földbirtoka túlnyomó részét: 3712 holdat (1100 négyszögöles holddal számolva). Az eladást újságokban is meghirdették és lebonyolítására uradalmi tisztviselők közreműködésével ún. „vevőtársaságot" hoztak létre. 1890. október 27-én SzentImre pusztán kötötték az „adásvevési illetőleg társasági szerződést", melynek 26

0 II. katonai adatfelvétel: Section 57. Colonne XXIII. 26

1 GALGÓCZY Károly 1877. III. 319. Az idézett leírás Kis-Harta címszónál található. 26

2 Soltszentimre, Rk. plébánia irattára, História domus 26

3 III. katonai adatfelvétel: Section 5262/4. A felmérés ideje: 1882. 26

4 BOROVSZKY Samu 1990. 31. A Blaskovich-féle úrilak fényképét is közli: id. m. 36. 26

5 1870-re: A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. V. KSH Bp. é.n. 24., A kalocsai egyházmegye sematizmusa 1882-ből. 33. 26

6 Vö: JUHÁSZ Antal 1999. 57. Példákat soroltam az akasztói anyaegyház 1855. és 1891 közötti egybekeltek és kereszteltek anyakönyvéből. 143