Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

I. BEVEZETÉS - 2. A kutatás forrásai és módszere

és példát Bálint Sándor a szegedi nép délmagyarországi kitelepülését földerítő kutatásának köszönhetjük.

1

0 A kutatás célkitűzéseit az alábbi kérdéscsoportokkal határozzuk meg: Kik vettek részt a Duna-Tisza közi puszták benépesítésében? Honnan vándoroltak el és mi késztette őket az elköltözésre? Mekkora földterületen és hogyan telepedtek meg? Hol és milyen házat építettek? Meddig lakták az áttelepülés után épített első hajlékukat? Milyen fizetési kötelezettséget vállaltak és hogyan birkóztak meg ezekkel a terhekkel? Hogyan gazdálkodtak, beváltak-e az elvándorláshoz, új telephelyükhöz fűzött számításaik? Kik váltak a benépesült pusztákon elismert, hangadó személyiséggé? Változtatta-e a család pusztai telephelyét, s ha igen, miért költözött más helyre? Milyen volt az áttelepült család kapcsolatrendszere? Tartottak-e kapcsolatot rokonaikkal és milyen formában? Hová jártak piacra, vásárra, búcsúba? Új lakóhelyükön más telepesek milyen szokásaira, ételeire, különös sajátságaira figyeltek föl?

1

1 A kérdésekből kiviláglik, hogy célunk a települési, benépesedési folyamat föltérképezése mellett a migrációban résztvevő családok történetének kutatása. Egyes telepes családok életútjának földerítése nélkülözheteden a migráció társadalmi hátterének és emberi indítékainak megismeréséhez. Alapjában ez a törekvés határozta meg a források körét és a kutatás módszerét. 2. A kutatás forrásai és módszere Vizsgálatunk kartográfiai, archivális vagyis kéziratos források, publikált népesség-statisztikák és orális emlékanyag felhasználására épül. A hazai településtörténeti, településföldrajzi, majd a külön tudományággá izmosodó településnéprajzi kutatás az 1920-as évek vége óta használja a bécsi archívumban Eperjessy Kálmán által föltárt I. katonai adatfelvétel térképszelvényeit, melyeknek tanyatörténeti tanulságait Rácz István elemezte.

1

2 A kutatóterületünkön 1783-84-ben készült katonai térkép a puszták kiosztása előtti ökológiai, települési viszonyokról nyújt hiteles rajzot. Számunkra fontosabb forrást jelentettek a II. és III. országos katonai adatfelvétel 1860-61-ben, illetve 1884ben készült térképei, mivel egyrészt a vizsgált időszak települési arculatáról tájékoztatnak, másrészt névanyaguk lehetővé teszi számos család pusztai letelepedésének közelebbi meghatározását. Legjobb kartográfiai forrásaink azonban a többnyire 1879-ben készített kataszteri térképek, amelyek a részint már felosztott, részint még osztatlan puszták használatáról, a tanyát építő telepesekről, a tanyák jellegéről kiváló forrást adnak a településkutató számára. Föltűnő, hogy a telepü1

0 BÁLINT Sándor 1974., 1976. 129-252. 1

1 Az orális emlékanyag kutatására útmutató kérdőívet állítottunk össze, melyet mellékletben közlünk. '2 EPERJESSY Kálmán 1928., RÁCZ István 1976. 14