Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - Puszta-Péteri és Alsó-Péteri
40 hold haszonbéres birtokon fekvő 1 tanya épület, 4 dohányszárító pajta és egy nagy istálló, mellynek végében egy lakhely is van - 300 frt." 22 1 Sajnos az illetékes levéltárban hiányosan maradt fenn Puszta-Péteri 1879ben készített kataszteri fölmérése. 22 2 A 26 térképszelvény közül 14-et tanulmányozhattunk. A községhatár dűlői: Hármashegy, Keresztúri dűlő, Kónya, Burkus, Csárda, Gyurkó, Bánhidi, Fekete, Kecskés öregházi, Postaházi, Pancza dűlő. A tanyák többségén 1-2 épület állott, de számba vehettünk nyolc kisparaszt tanyát (3-4 épület) és három gazdatanyát is, 5-7 épülettel. A falutól délre nagy szőlőtelep terült el. Alsó Péterin, a kataszteri birtokívek összesítése alapján, 203 földtulajdonos közül 136-nak, a birtokosok 67%-ának volt szőleje. Ennél is fontosabb, hogy 91 földtulajdonos csak szőlővel rendelkezett és közülük 82nek, az összes telekkönyvi betétes 40%-ának 200-1400 négyszögöl közötti területű szőleje volt. A szőlő tehát betagolódott a tanyai gazdaságok meghatározó részébe, a törpebirtokosok számára pedig a család önellátásán kívül, a piaci értékesítés révén, kis jövedelmet is nyújtott. Legtöbb szőleje — 6 kat. hold 1443 négyszögöl - Forgó Ferenc 86 és fél holdas gazdának volt. Több 20-30 holdas gazdálkodó egyáltalán nem telepített szőlőt, az ő gazdaságukban az állattartás jelentett fontos és jövedelmet hozó ágazatot. 22 3 1880-ban a telepítvényen vályogfalú templomot építettek, melyet rossz állaga miatt tizenhét év múlva le kellett bontani, de téglából újraépítették. 22 4 1892-ben Felsó-Puszta-Péteri községben 213 házban 1488 lakost - 1470 római katolikus, 7 református, 3 evangélikus, 5 izraelita vallásút — vettek számba, Alsó-Puszta-Péteri lakossága ugyanakkor 951 személy: 938 római katolikus, 2 református, 11 izraelita volt. 22 5 Pallavicini Sándor 1895-ben péteri birtokának nagyobb, több mint négyezer holdas részét eladta egy orosházi banknak, amely azt kölcsöntörlesztési lehetőséget adva parcellázta. A százafordulón zajló parcellázás során kisteleki és szeged-csengelei családok is települtek a pusztára. 1900-ban Puszta-Péteri, a helységnévtárakban Felső-Puszta-Péteri község nevét Pálmonostorára módosították, ugyanakkor Alsó-Puszta-Péteri a Pétermonostora nevet vette fel. Pétermonostora kisközség közigazgatási ügyeit a pálmonostorai körjegyző intézte. 1910-ben a két önálló község területe és népessége: Pálmonostora 11828 kat. hold, 2805 lakos; Pétermonostora 2802 kat. hold, 978 lakos. 22 6 Demográfiai és kartográfiai források mutatják, hogy a volt Alsó-Péteri 22 1 BKMÖL, Kiskunfélegyházi fióklevéltár, V. 368. Pálmonostora nagyközség elöljáróságának iratai. Puszta-Péteri iratok, jkv. 1865. évre. Idézi BÁRKÁNYI Ildikó 1999. 35-36. 22 2 BKMÖL, Kiskunfélegyházi fióklevéltár, V. 368. 22 3 BKMÖL, Kiskunfélegyházi fióklevéltár, V. 368. 22 4 Pálmonostora, Rk. plébánia irattára, História domus. 22 5 JEKELFALUSSY József (szerk.) 1892. 401. 22 6 1910. évi népszámlálás. MSK Új sor. 42. Bp. 1912. 194-195. 127
