Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - Puszta-Péteri és Alsó-Péteri
Pletykó nevűek találhatók. A Dakó, Gyurkó, Hatvani, Orbán család kecskeméti származású, s miután tudjuk, hogy a pusztát 1830 előtt kecskeméti gazdák bérelték, az anyakönyvi bejegyzések hozzájárulnak a korai pusztahasználat megrajzolásához. Bizonyosak lehetünk abban, hogy akiket a péteri lelkész az esketéskor péteri születésűnek jelölt, valóban ott születtek. Más házasulókról ugyanis közöttük is volt Gyurkó, Hatvani, Orbán nevű - megjelölte, hogy születési helyük Kecskemét. Ha az asszonyok a pusztán hozták világra gyermeküket, akkor a családok ott is éltek, s nem pusztán teleltető szállásokon, hanem földművelő-állattartó tanyákon. Kérdés, hogy maguk a pusztabérlő gazdák vagy kertészeik, cselédeik laktak a hosszabb időre bérelt földeken. A nagytájon a korai szállások és tanyák állandó lakói általában kertészek, béresek voltak, de az 1810-20-as években már nem zárhatjuk ki a gazdacsaládok állandó kinntartózkodását sem. Ennek földerítése további kutatást igényel. A Péterivel szomszédos Felső-Pusztaszeren az 1850-es években voltak Orbán nevű tehetős haszonbérlők. 21 0 Az 1838-1844 közötti házassági anyakönyv arról is bizonykodik, hogy 11 házasuló családja Alsó-Péteriben lakott, tehát a kisebbik pusztabirtok sem volt néptelen. A dohánykertészségek után a legtöbb telepest a szomszédos Csongrád mezőváros és határa bocsájtotta a pusztára. A csongrádi származásúak névgyakorisága: Kővágó (5), Ferentzi és Kovács (4-4), Czombos (3), Gyovai, Győri, Sinkó, Szarvas (2-2). Kisebb a szintén szomszédos félegyháziak betelepülők száma (20 házasuló született Félegyházán) és hozzá hasonló mértékűnek látszik a mindszenti családok letelepedése (25 házasuló). Az egyházi sematizmusok szerint 1863 és 1879 között csökkent Péteri puszta népessége, aminek az a magyarázata, hogy azokban az években számos család az Egri Káptalan Kömpöc pusztáján és a Tázlár pusztán keresett jobb megélhetést. Alsó-Péteri puszta népességét viszont éppen az 1863. évi sematizmusban találjuk elsőként és 800 lakost (792 római katolikus, 8 izraelita) tüntet föl. 21 1 Említettük, hogy az anyakönyv tanúsága szerint ez a pusztarész sem volt teljesen néptelen, az ugrásszerű növekedés pedig összefügghet azzal, hogy a Pallavicini uradalom előtte vásárolt birtokot a pusztán és fogott a péteri major kiépítéséhez 21 2 21 0 JUHÁSZ Antal 1987. 288. 2, 1 A váci egyházmegye sematizmusa Péteri pusztán 1863-ból 1979, 1879-ból 1207 lakost tüntet föl. Alsó-péteri 1863. évi népességét 800, az 1879. évit 602 főnek jelöli. 21 2 REIZNER János 1895., CsML, A Pallaviciniek mindszent-algyői uradalmának iratai. A Pallavicini család hitbizományi főkönyve 1835-1929. 121
