Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

I. BEVEZETÉS - 1. A kutatás tárgya és célja. Kutatási előzmények

már foglalkozott és a félegyházi tanyákról is született leírás, e területek népesedésére nem terjesztettük ki a vizsgálatot. Célszerűnek látszott olyan, egymással határos és településüket, benépesedésüket tekintve föltáradan, vagy kevéssé ismert pusztákat kutatóterepül választani, amelyek a migráció több módjára, időszakára példát nyújthatnak. E pusztákat az északon Kecskemét és Izsák, nyugaton Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, kelet felől Félegyháza, délen Halas, Majsa és Szeged határa közötd térségben szemeltük ki. Ebben az összefüggő kisrégióban, amely a Duna-Tisza közi Homokhátság központi fekvésű része, a 19. század közepén tizennégy puszta illetve puszta adóközség terült el: északról dél felé haladva Szentimre, Csengőd, Páhi, Tabdi, Kaskantyú, Orgovány, Szabad-Jakabszállás, Bugac, Monostor, Bócsa, Tázlár, Móriczgát, Szánk és Szentlászló (1. ábra). Kutatásunk kezdő időhatárán e kistájon egyetlen falu, még faluszerű településsűrűsödés sem létezett. Ettől az egybefüggő homokhátsági tömbtől kissé keletre Péteri és Felső-Pusztaszer, délre Kömpöc, Csólyos és Pálos, valamint Mérges és Ötömös pusztát vontuk be vizsgálatunkba. Utóbbi puszták is részei a Homokhátságnak nevezett földrajzi tájnak, felosztásuk és benépesedésük a fenti időhatárok között, de más-más időben és feltételek mellett történt. így összesen 21 Duna-Tisza közi puszta benépesedését vizsgáljuk, a 19. század közepétől - természetesen a korábbi pusztahasználatot is figyelembe véve — az 1930-as évekig. A kutatás előhipotézise, hogy az így körülhatárolt területről föltárt migrációs és népesedési folyamatok felmutatják az egész nagytáj egyidejű népmozgásainak fő jellemzőit. Az Alföld településnéprajzának kutatóit évtizedekig elsősorban a nagy határú városok - Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szeged, Debrecen, Karcag, Nyíregyháza stb. - tanyáinak kialakulása foglalkoztatta. Csak az 1970-es években fordult néhány településkutató figyelme falvak, illetőleg községi státusú települések tanyái felé, és az uradalmi, valamint a belső határon kívüli puszták tanyásodásának vizsgálata is kevéssel munkaközösségi programunk előtt kezdődött.

8 Ennek tulajdonítható, hogy a viszonylag kései puszta tanyásodás a hazai tanyatörténetben és rendszerező összegzésekben nem vagy alig kapott helyet. Bárth János településnéprajzi szintézisében erre Öttömös puszta benépesedését mutatja be példaként, Nóvák László a Nagyalföld tanyarendszereinek táji sajátosságait áttekintő, gazdagon dokumentált rendszerezésében pedig a puszták betelepülését a kunsági, jászsági és más „anyatelepülések" tanyarend-szere részének tekinti.

9 Az alföldi tanya kialakulással, különösen a közlegelők benépesedésével foglalkozó valamennyi településnéprajzi és társtudományi munkát haszonnal forgattuk, ahol szükséges, kritikával illetjük vagy kiegészítjük, de a közvetlen indíttatást 8 BÁRTH János 1974b, JUHÁSZ Antal 1976., 1986. ' BÁRTH János 1996. 206-207., NÓVÁK László 1986.113-122. 13