Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - Puszta-Péteri és Alsó-Péteri
7. Puszta-Péteri és Alsó-Péteri E két puszta 18. századi, 19. század eleji birtoklásáról és népességéről a kutatás eddig igen keveset tárt fel. A vármegye-monográfiából ismert, hogy PusztaPéteri - egyes források Felső-Puszta-Péterinek említik - a báró Orczy család birtoka, 19 4 de azt már a História domus-ból és levéltári föltárásból tudjuk, hogy a pusztát hosszú időn át a kecskemétiek bérelték legelőnek. 19 5 Az 1780-as években a Jászkun Kerület több mint kétezer holdat kaszálónak bérelt, ám a félegyházi kaszások magas napszámbére miatt a kerület főkapitánya rövidesen elállt a haszonbérlettől. Egy 1788. évi kéziratos térkép föltünteti a Kecskéscsalád birtokrészét is. 19 6 A História domus említi, hogy a félegyházi plébános 1761. évi bevallása szerint Péteri-pusztán 93 katolikus vallású kisnemes lakott, akik között kevés 100 holdon felüli birtokos volt. A szóbeli hagyomány szerint a Kecskés famílián kívül a Bánhidi- és a Szatmári-család bírt nagyobb földeket, melyek később zsellérek használatába kerültek. 19 7 Sajnos nem tudjuk, a puszta mely részén voltak a nemesi birtokok és tulajdonosaik hová származtak el. 1828-ban Ludovicus Nagy Péteri pusztát még lakadannak tünteti föl. 19 8 A kecskeméti gazdák bérled szerződéseinek lejárta után, 1829-ben az Orczy család árverésen adta újból haszonbérbe. A licitáláson Félegyháza és Kecskemét város küldöttei, a péteri-i postamester, valamint „a Csan tájékáról megjelent és közönségesen Síró Hegynek neveztetett kertészség" három képviselője vettek részt. A História domust író plébános följegyezte, hogy a dohánykertészek: Takács József, Kasza Ferenc és Cseh Ferenc 12 évre, 8000 forintért vették bérbe a pusztát. A földeket 20, 52 és 120 holdas részletekben kiosztották és 1830-ban meg is szállták. Négy utcát mértek ki, „két dűlőföldre" egymástól, vagyis kb. 600 méter távol, ahogyan a korábbi dohánykertészségekben (24. ábra). A kertésztelep közepe táján, egy halom mellett temetőt jelöltek ki, ahol keresztet állítottak. 1832ben iskolát építettek, amely imaházul is szolgált. 19 9 A váci egyházmegye 1835ben a félegyházi anyaegyházhoz tartozó Péteri pusztán 865 római katolikus, 84 református és 3 zsidó lakost vett számba. 20 0 A néhány évvel későbbi országleírás BOROVSZKY Samu 1910. 105. " 5 A két puszta településtörténetének írott forrásanyagát, a munkaközösségi kutatás keretében, Bárkányi Ildikó tárta fel, 1. BÁRKÁNYI Ildikó 1990., 1999. Hivatkozásait 1. ott, felhasznált forrásaira csak különösen indokolt esetben utalok. 19 6 BKMÖL, Kataszteri térképek 189., 190., 191. BÁRKÁNYI Ildikó 1990. 70. 19 8 NAGY, Ludovicus 1828. 251. BÁRKÁNYI Ildikó 1990. 72. 20 0 Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Vaciensis pro anno aerae communis 1835. Posonii. 97. 117
