A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)
III. A jövő - Dr. Szlávik Lajos: A Tisza árvízvédemi rendszerének megújítása: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése
Az első ütemben azoknak a hullámtéri beavatkozásoknak és árapasztó tározóknak a megvalósítására kerül sor, amelyek árvízvédelmi szempontból a leghatékonyabbak és a társadalmi megegyezés is elérhetőnek mutatkozott. Az ilyen szempontok alapján megválasztott hullámtéri beavatkozások és tározók megvalósításával, a teljes költségigény mintegy 35 %-ának a felhasználásával a Tisza legkritikusabb szakaszain 60 %-os árvízcsúcs-csökkentési hatékonyság érhető el. A leghatékonyabb beavatkozásokat sürgősen meg kell valósítani a vízszállítás szempontjából nyilvánvaló akadályt képező tényezők kiiktatásával; így a tivadari híd környezetében, valamint a Kisköre - déli országhatár közötti szakaszon. A Tisza további szakaszain a helyi lefolyás-gátló anomáliák megszüntetése a VTT II. ütemében történhet meg. A tervezés során megoldásokat, javaslatokat dolgoztunk ki az árvízi lefolyási sáv biztosítására, a nyárigátak fennmaradására, áthelyezésére, vagy teljes megszüntetésére; az övzátonyokkal kapcsolatos feladatokra; helyenként folyószabályozási beavatkozásokra, valamint az ár- vízvédelmi fővédvonalak nyomvonalának esetleges módosítására, áthelyezésére. A hullámteret érintő beavatkozások és intézkedések célja - többek között - a gyomnövények visszaszorítása is, amelyet nem vegyszerezéssel, hanem kaszálással, legeltetéssel, vagyis a terület folyamatos kezelésének biztosításával szeretnénk elérni. A tiszai nagyvízi meder vízszállító képességének javítását célzó miiszaki beavatkozások - azok elkészültével - rendszeres karbantartást, fenntartást igényelnek, mert egyébként a lefolyási akadályok (a növényzet elburjánzása, az övzátonyok) ismét kialakulnak. A program I. ütemében az érintett hullámtéri terület nagysága meghaladja a 37 ezer hektárt, ahol a termőterület aránya csaknem 80 %-os. A hullámtéren - főként a lefolyási viszonyokra gyakorolt hatása miatt - nagyon fontos az okszerű földhasználat. A földhasználatot akkor tartjuk okszerűnek, ha elősegíti az árvizek gyors levonulását, de ezzel együtt megfelel a fenntartható gazdálkodás követelményeinek, hozzájárul a táj természeti értékeinek megtartásához és növeléshez, kapcsolódik a hullámtéren kívüli (mentett oldali) területek hasznosításához és a földtulajdonosokat, földhasználókat nem korlátozza a jövedelemszerzésben, vagy ha korlátozza, a korlátozásból eredő jövedelemcsökkenést a vidékfejlesztési támogatások rendszere képes ellensúlyozni. A két legkritikusabb folyószakaszon (Felső-Tisza, Közép-Tisza) a VTT I. ütemével biztosítani kívánt mintegy 60 cm-es víz- szintcsökkentést a 6 legkedvezőbb tározó megvalósításával (240 km2-en 761 millió m3 víz tározásával) javasoljuk elérni: Szamos- Kraszna közi, Cigánd-Tiszakarádi, Nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi és a Nagykörűi I. ütem (2. ábra). A tározók árapasztási igénybevétele csak rendkívüli árvízi események előállásakor történik meg, azaz mértékadó árvízszintet meghaladó eseménykor, megelőzendő egy árvízkatasztrófát, töltésszakadást. A rendkívüli helyzetektől eltekintve tehát, a javasolt árapasztó tározó-rendszer nem lép működésbe, így, lényegében nem változtat a jelenlegi állapotokon, sem a gazdálkodás, sem az ökológiai, természetvédelmi értékek tekintetében. Az árapasztó rendszert oly módon kell kialakítani, hogy az - lehetőség szerint — már a kezdetektől javítson a környezeti, természeti állapoton, mind a tározótéren belül, mind azon kívül, ugyanakkor illeszkedjen a területfejlesztési elképzelésekhez, az EU irányelvekhez és a későbbiekben tegye lehetővé a hullámtéren a fenntartható föld- használatot, a művelési ág váltást, a tározókban az ártéri gazdálkodás fokozatos kialakulását, kialakítását, a Tisza-menti sajátos tájfejlesztést. Az árapasztó tározók olyan területek, amelyeket a domborzat adta természetes terepalakulatok kihasználásával, illetve - ahol szükséges — töltésekkel határolnak A töltések földből épülnek, ehhez a földanyagot a majdani tározó területén, a gazdálkodásra 62
