A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)
II. Az újjáépítés - Zombori István: A város újjáépítése
ZOMBORI ISTVÁN: A VÁROS ÚJJÁÉPÍTÉSE Az árvíz elől menekülni kényszerült szegediekben föl sem merült, hogy máshol települjenek le. Amint a lehetőségek adottak voltak visszatértek és hozzáláttak városuk újjáépítéséhez. A király teljhatalmú megbízatással június 4.-én Tisza Lajost (1832-1898) nevezte ki királyi biztossá. A hosszú hónapokig elhúzódó áradás után Szeged csak 1879- augusztusában vált ismét száraz területté, ahol az egykori utcák helyén alig 300 ház árválkodott. A feladat rendkívüli volt. Nem házakat kellett ismét fölépíteni, hanem egy teljesen új várost teremteni. Az egyedülálló vállalkozás politikai és adminisztratív vezetője Tisza Lajos 34. Gabara Vince: gr. Tisza Lajos volt. A rendkívül szigorú és nagytekintélyű politikusnak döntő része volt abban, hogy alig négy év alatt, 1881-1883 között megszületett az új Szeged. Minőségileg is más volt ez a mérnöki asztalon tervezett, a kor legmodernebb városrendezési elveit megvalósító település. A kormány kedvezményes kölcsönnel és építőanyag szállítással segített. Tisza Lajosnak sikerült megtörni az egymással tor- zsalkodó, saját érdekeiket előtérbe helyező városi vezetőség ügyeskedéseit és megvalósította az elkészített tervet. A terv kidolgozója Lechner Lajos (1833-1897) európai hírű városrendező szaktekintély volt. A munka során feltöltötték a város mélyebb részeit, modern eljárással új fölmérést, várostérképet és új telekkönyvet készítettek. Az egykori girbe-gurba középkori utcákat a Tiszától kiinduló és félkörívben oda visszatérő két körutas, valamint abból kifelé vezető, sugárutakkal szabdalt szabályos úthálózat váltotta fel. A Nagykörút szélességét 38 méterben, a Kiskörútét és a su- gárutakét 30 méterben, a kisebb utakét 20 méterben határozták meg. Egyúttal elrendelték a főutak szilárd burkolatának elkészítését is. Előírták az úttest és a járdák szélességét, de azt is meghatározták, hogy az egész városban a járda és az úttest közti sávba fákat kell ültetni. Ezzel együtt megtervezték a csatornahálózatot. Meghatározták a Belvárosban és külvárosban építhető házak magasságát, típusát és építőanyagát. Megtervezték az új tiszai partfal kiépítését és a várost körülvevő töltésrendszert. A Belvároson belül tilos volt vályogból építeni, és egész Szegeden betiltották a nád- és zsindelytetőt. Külön figyelmet szenteltek a közműveknek és középületeknek. Korszerű vágóhi44
